Hogyan termeltünk ki egy új munka- és esély nélküli generációt?

munkanelkuli

1985-től – az új vállalatirányítási rendszer létrehozása során – a rendszerváltásig hatalomba kerülő vállalati vezetőkkel és a volt gmk. vezetőkkel kialakult egy új nómenklatúra.

A privatizációra a bennfentesek már nagyon vártak. A startpisztoly az 1988-as Társasági Törvény elfogadásával dördült el. A nemzeti tőkésosztály tagjai közötti erőviszonyok kialakulásának döntő része 1988-1990 között lezajlott. Ezután az Antall kormány a szabad rablást intézményi keretek közé terelte és az Állami vagyonügynökségen keresztül lebonyolított privatizációs pályázati rendszert vezette be.

1990-ben a politikai csatát először a magát jobboldalnak meghatározó kurzus nyerte. Ezután történt privatizációk egy része az új hatalom korrupt politikai rendszerének eszközeként szolgált. Megkezdődött a gazdasági újra leosztás felgyorsulása.

Az MDF-es időszakban végbement „eredeti tőkefelhalmozás” pártoktól függetlenül minden oldalon végbement. Az egész ország a vélt haszon reményében, az akkor hatalomra kerülők új hűbéresi rendszerének kialakulásához – valamilyen igazságosztás, kárpótlás címén – asszisztált.

A „Tovaris konyec” és az egyébként is döglődő orosz piac elvesztése a munkahelyek tömegének elvesztését hozta magával. Ahogy TGM fogalmazott: ez volt második Trianonunk.

Bővebben: CanadaHun

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük