Így lehetne jelentősen emelni a béreket

Nem a béremelés fedezetével van gond, hanem az érdekegyeztetés hiányával, amely nélkül viszont egyik érintett oldal sem tud komoly lobbi erőt kifejteni a kormány irányába. Béremelés nélkül ráadásul megoldhatatlan a humántőkét fejlesztő alrendszerek finanszírozása, de a költségvetési egyensúly fenntartása is – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász.

Pogátsa Zoltán az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, hogy az EUROSTAT adatai alapján az egészségügy, az oktatás, a szociális kiadások és az egyéb humántőkét fejlesztő alrendszerek évi 15 százalékos, nagyjából évi 5 ezer milliárd forintos finanszírozási hiánytól szenvednek.

Mint a közgazdász az atv.hu-nak elmondta: az 5 ezer milliárdos lyukat nem lehet betömni a személyi jövedelemadó bevételeiből, hiszen az évente összesen 2 ezer milliárd forint. A MSZP által szorgalmazott „oligarcha adóból” származó bevétel pedig ennek is csak a töredéke lenne, hiszen

a szintén évi 2000 milliárd forintos közbeszerzési piacnak csupán 5-6 százalékát szokta elvinni a tényfeltáró újságírók által „kormány közelinek” nevezett érdekkör, az ebből származó haszon pedig ennek is csak egy része, ami nagyságrendekkel kevesebb az említett 5 ezer milliárdnál.

(Ráadásul az oligarchák megadóztatására a pártokkal megvalósított szimbiózisuk miatt ezután sem lesz jelentős politikai akarat.)

E nélkül nem megy

Pogátsa Zoltán szerint hazánk unión belüli versenyhátrányának egyik oka az alacsony bérekben keresendő, az tehát nem igaz, hogy az alacsony bérek versenyelőnyt generálnak, mint ahogyan azt Magyarországon évtizedek óta tévesen gondolják az egymást váltó jobb és baloldali kormányok. Egy tényleges béremelésre ráadásul nem csak az életszínvonal emelkedése, hanem a költségvetés fenntartása miatt is nagy szükség lenne Magyarországon – mondja.

Hogy a béremelés fedezetét honnan teremthetnénk elő, arra a közgazdász a termelékenység és a bérek viszonyával válaszolt: akkor van lehetőség béremelésre, ha a bérek messze a termelékenység alatt maradnak. Más szóval: jelentősen növelni kell a termelékenységet, és a többlet egy részét béremelésre lehet fordítani. Ameddig azonban a cégek nem kényszerülnek béremelésre, arra sem ösztönzi őket semmi, hogy fokozzák a termelékenységüket, hiszen alacsony bérek mellett kevésbé termelékenyen működve is megélnek. Béremelésre viszont a munkavállalók és a munkáltatók folyamatos egyeztetésre révén lehetne rábírni a cégeket, de pont itt van a baj: Pogátsa úgy látja, hogy

amíg hazánkban nem intézményesül újra az a Nyugat-Európában magától értetődő gyakorlat, hogy a munkaadók és a munkavállalók folyamatosan egyeztetnek a bérszínvonalról, addig nem várhatunk átütő eredményt e téren.

11385777_401847_da1b8306ea6a574eda45416059dab8bb_wm

Korábban volt egyeztetés, de az már a régmúlthoz tartozik: a munkavállalói, a munkaadói és a kormányoldalt tömörítő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) érdemi működése Pogátsa szerint az Antall-kormány idejére tehető, és akkoriban még természetes volt, hogy nem mindent egyedül a kormány dönt el, hanem például a minimálbér mértékének alakításánál a szakszervezetek szempontjai is megjelenhettek.

A Horn-kormány idején aztán egyre inkább relativizálódott az érdekegyeztetés szerepe: Békesi László pénzügyminiszterként még akart tárgyalni a szociális partnerekkel, de Bokros Lajos csomagja már teljesen figyelmen kívül hagyta az OÉT-et. Az egyeztető fórumot végül a második Orbán-kormány szüntette meg, a helyére kitalált Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi lehetősége van.

 

Forrás: http://www.atv.hu/belfold/20170529-igy-lehetne-jelentosen-emelni-a-bereket

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük