Indul a francia Baloldali Front kampánya

frontdegauche

A megszorítások politikájának van lehetséges alternatívája. Alább közöljük a francia Front de Gauche 2013 január 15-én közzétett dokumentumát. Kézhez kapta az Európai Baloldali Párt VB-je, valamint az EBP minden tagpártja és megfigyelő státuszú pártja. A Baloldali Front 25 pontos javaslata az ország politikájának átorientálását célozza. A fordításnál maximálisan ügyeltünk arra, hogy a francia olvasóknak szánt dokumentum, a megfogalmazott konkrét javaslatok – az EU-hoz tartozó más országok állampolgárai, így számunkra is érthetők legyenek, és ily módon segítséget nyuthassanak a hazai teendők átgondolásához.

A Front de Gauche hozzájárult Nicolas Sarkozy vereségéhez. Most olyan politika kialakítását kívánja, amely eleget tud tenni annak a szükséges lépéssorozatnak, amely képes kivezetni Franciaországot a válságból és válaszol az előttünk álló sokféle elvárásnak úgy a foglalkoztatás, a vásárlóerő, mint az oktatáshoz, az egészségügyhöz, vagy a kultúrához való hozzáférés tekintetében stb.

Hat hónapja már, a kormány politikájának alapvető irányai nem felelnek meg e várakozásoknak. Francois Hollande és a kormány első lépésként elfogadtatták az Európai Szerződést, amely ránk erőszakolja a közkiadások szüntelen lefaragását és a megszorítások politikáját folytatja. Megajándékozták továbbá a nagytőkéseket 20 milliárd euróval, miközben gazdaságunk amúgy is megszenvedi a magánbankoknak kifizetett nagyvonalú kamatokat és a nagyvállalatok részvényeseit gazdagító jövedelmeket. Továbbá, amennyiben jóváhagyja a francia GYOSZ, a MEDEF által kezdeményezett, a foglalkoztatást érintő megállapodást, olyan útra tér, amely – amennyiben törvénnyel erősíti meg ezt a megállapodást – mind több „rugalmasságot” és a munka törvénykönyv további rombolását fogja eredményezni.

Ez a szociál-liberális politika csődhöz vezet. Minden ilyen típusú politika csődöt mondott Európában, ahol máris 8 ország recesszióba süllyedt. Nem akarjuk, hogy Franciaország ezen az úton haladjon. 2011 júniusa és 2012 decembere között a kormány által végrehajtott vagy bejelentett költségvetést érintő intézkedések 45 milliárdnyi összeget jelentenek, vagyis a GDP 2,25%-át – és a legmértéktartóbb szakértők, mint pl. az OFCE (A gazdasági konjunktúra francia Irodája) emberei úgy látják, hogy ez a GDP 3,6%-os csökkenését fogja eredményezni. Tegyük hozzá, hogy ezek az intézkedések még nem foglalják magukban az újabb „erőfeszítéseket”, amelyeket a nemrég elfogadott „versenyképességi paktum” fog megkövetelni.

Az irányvételeknek ez a csomagja egyenesen követi azt a liberális logikát, amely az előző kormányok vonalát képezte, és ez az oka annak, hogy a mi országgyűlési képviselőink, a Baloldali Front képviselői nem voltak hajlandók megszavazni ennek a mostani kormánynak a költségvetését.

A Baloldali Front szembeszáll az Ayrault-kormány megszorító politikájával. Felmutatni kívánja, hogy a baloldalon egy másirányú politika lehetséges, amely globális alternatívát kíván megfogalmazni a mai megszorításos politikákkal szemben. Európaszerte kifejlődőben vannak népi ellenállási mozgalmak, amelyek egy másfajta logikát kívánnak kikényszeríteni, egy olyan logikát, amely elsőbbséget ad a szociális és az ökológiai szükségleteknek. Mi olyan politikát akarunk, amely „elsőbbséget ad az Emberi szükségleteknek”, és nem a pénzpiacoknak: Franciaországnak más gazdasági, szociális és ökológiai orientációra van szüksége. Ezért indítunk el egy széleskörű országos kampányt: mindenütt, Franciaország-szerte ismertetni fogjuk a megszorításokkal szembenálló alternatív javaslatainkat.

Meg akarjuk értettni, hogy létezik a baloldalon egy másfajta logika, hogy más megoldások lehetségesek, hitelesek és megvalósíthatók egy olyan többség és kormány vonalán, amely kész szakítani a liberalizmussal és a szociál-liberalizmussal. Ezt akarjuk megvitatni Önökkel, gazdagítani az Önök tapasztalatával, Önökkel együtt akarunk cselekedni, azzal a céllal, hogy azonnal, várakozás nélkül létfontosságú intézkedéseket kényszerítsünk ki. Úgy gondoljuk, a dolgozók, a fiatalok össznépi bevonása az a kulcs, amellyel érvényesíthetjük az emberi szükségleteket a pénz diktatúrája fölött.

A magunk részéről a legszélesebb körhöz folyamodunk, túl a Baloldali Frontot képező szervezeteken, mindazokhoz, akik a baloldalon és a szociális mozgalmakban olyan politikát kívánnak, amely szakít a társadalmat a finánctőkének alávető politikával, valamint a „produktivizmussal”, a mindent a termelésnek alávető politikávál. Cselekedni akarunk mindazokkal összefogva, akik egyetértenek ezekkel a célokkal, és felkívánunk építeni ezen a fundamentumon egy többségi összefogást, amely képes lesz egy másmilyen politikát kikényszeríteni. A MEDEF, a francia GYOSZ arroganciájával szemben – azoknak a hangját akarjuk hallhatóvá tenni, akik a megszorítások politikájától szenvednek, és be akarjuk bizonyítani, hogy igenis létezik egy másfajta alternatíva. Együtt, cselekedjünk és mutassuk meg: igenis „lehetséges alternatíva a megszorítások politikájával szemben.”

ELUTASÍTJUK A MEGSZORÍTÁSOKAT ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGET! EGY ALTERNATÍV POLITIKA IGENIS LEHETSÉGES! A FOGLALKOZTATÁS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN KELL KORMÁNYOZNI!

25 első intézkedés a politika irányvonalának megváltoztatásáért

Francois Hollande és kormánya a megszorítások politikáját választotta. Európában mindenütt, ez a politika a gazdasági tevékenység összezsugorodását és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. Ugyanez megy végbe Franciaországban, a munkát keresők száma ma 4,6 millió. Ezt a Baloldali Front nem fogadja el, és alternatív politikát javasol. Ez a politika azon alapszik, hogy elutasítja az ország alávetését az Európai Szerződésnek valamint a pénzpiacoknak. Továbbá alapcélként arra törekszik, hogy a bérmunka javát szolgáló új elosztási politikát valósítsunk meg, a gazdasági fejlődésnek egy mástípusú, nem produktivista jellegű formájára térjünk át, építve többek közt országunk újraiparosítására és egy ökológiai
típusú tervgazdálkodásra – abból a célból, hogy a lakosság döntő többségének szociális és ökológiai szükségleteit elégíthessük ki. Sürgős feladat olyan politikára áttérni, amely tömeges, többmilliós munkalehetőséget képes létrehozni.

A BERUHÁZÁST ÉS A FOGLALKOZTATÁST SZOLGÁLÓ PÉNZESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA ELSŐRENDŰ FELADAT

Azonnali intézkedések új bevételi források biztosítása céljából

1 – A szociális, gazdasági és ökológiai hasznosságot nélkülöző adózási, ill. adózást elkerülő „zugoknak” a megszüntetését követeljük (ez minimálisan 42 milliárd eurót jelent a Pénzügy általános felügyelete szerint), kezdve a társasági adóhoz kötődő „zugokkal” (80 Md€).

2 – A jövedelemadó reformját kívánjuk elvégezni, annak progresszív jellegűvé tétele érdekében, 14 lépcső beiktatásával, melyek közül az utolsó 100%-os kell legyen (az évi nettó 360 000 eurós jövedelmek fölött); minden tőkejövedelem megadóztatását a munkajövedelmek adóztatásával azonos szinten (20 Md€).

3 – A szociális járulékok befizetése alóli mentesítéseknek a megszüntetését követeljük (30 Md€).

4 – A kamionokat, nehéz teherautókat terhelő adó megduplázását (2,4 Md€), valamint a vállalatok reklámkiadásainak a megadóztatását már a forrásoknál. A bankok és a pénzügyi tevékenység demokratikus átorientációja

5 – Valóságos bankreformot kell végrehajtani a banki konglomerátumok széttörése céljából, a letéti (betéti) bankok és az üzleti bankok szigorú szervezeti és pénzügyi szétválasztását; az alkalmazottak, a helyi kollektívák, önkormányzatok, az állam és az ügyfelek részvételét a betéti bankok ügyvezető testületeiben

6 – Valóságos harcot kell folytatni a spekuláció ellen: betiltani a kockázatos pénzügyi termékeket (a titrizációt, a kötvényesítést, a spekulatív pénzügyi termékeket, a folytatólagos árjegyzést, a szabad egyezkedésű műveleteket…), be kell tiltani az adóparadicsomokkal folytatott pénzügyi műveleteket; a „könyvelésen kívüli” műveleteket vissza kell telepíteni a banki elszámolásokba

7- Többek közt a tervbe vett Beruházási Állami Bank (BPI), a már létező állami bankok és regionális alapok alapján be kell vezetni a hitelezés szelektív rendszerét meghatározott kritériumok mentén, úgymint a gazdaság fejlesztése érdekében nyújtott hitelek (hozzáadott érték létrehozása a régiókban), a szociális fejlesztéseket szolgáló hitelek (foglalkoztatás, bérek, szakképzés), ökológiai fejlesztéseket szolgáló hitelek (energia- és nyersanyag takarékosság) – összefüggésben egy állami pénzügyi központ létrehozásával (vö. 8.ponttal), valamint az Európai Központi Bank szelektív, a Francia Nemzeti Bank útján történő refinanszírozásával.

Kiszabadítani az állami pénzügyeket a pénzpiacok karmaiból

8 – Létre kell hozni egy közületi, banki jogosítványokkal felruházott, a Francia Nemzeti Bankkal szoros kapcsolatban álló Pénzügyi Központot, amely hálózatszerűen egybe fogja az újonnan létrejövő Beruházási Közösségi Bankot, a Postabankot, a Letéti Pénztárt és annak filiáléjait, a Pénzügyminisztérium szolgálatait, a francia Fejlesztési Ügynökséget, a nemzeti Tartalékalapot. A Pénzügyi Központ feladata lenne mozgósítani a pénzügyi rendszer egészét a különböző projektek finanszírozására (kutatás, foglalkoztatás, szakképzés, lakásügy, közlekedés, közszolgáltatások, az energetikai és ökológiai átmenet feladatai) – együttműködve a bankhálózatokkal és a szövetkezeti biztosítókkal. Ez a Központ, amelyet felerősítene az olyan, ma magánkézben levő bank-csoportok államosítása, mint a BNP Paribas, a Société Générale vagy a BPCE – azon tevékenykedne, hogy a banki hitelek prioritásban a helyi közösségek fejlesztési terveit, illetve az alternatív szakszervezeti terveket finanszírozzák, és nem az átszervezéseket és állásokat felszámoló tőkés projekteket.

9 – Avégett, hogy csökkentsük az adósság évi terheit (50 Md€), olyan törvényt kell hozni, amely lehetővé teszi az „adósságszolgálat” haszonélvezői listájával kapcsolatos titoktartás megszüntetését. El kell indítani egy állampolgári auditálást az adósság ügyében, egy parlamenti feltáró bizottság felállításával, annak meghatározására, hogy az adósság mely részei kötődnek hasznos beruházásokhoz, és melyek függnek össze adóelengedésekkel.

10.- El kell érnünk, hogy az Európai Központi Bank, együttműködve a Francia Nemzeti Bankkal és az Eurorendszer többi nemzeti bankjával – finanszírozzon egy megfelelő pénzalap kialakításával egy „Európai szociális, ökológiai és szolidáris fejlesztési Alapot”, a közszolgáltatások és azok foglalkoztatottságának kiterjesztése érdekében.

ÚJ JOGOSULTSÁGOK KIALAKÍTÁSÁT A BÉRBŐL ÉS FIZETÉSBŐL ÉLŐK VÉDELMÉRE ÉS A FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉRE

Fejleszteni a vásárlóerőt és küzdeni a szegénység, a prekáriusság ellen

11 – Fel kell emelni a minimálbért (a SMIC-et) bruttó 1700 euróra. Ez a SMIC kell legyen a bázis funkcióját betöltő minimálbér. A kollektív szerződéseknek teljes mértékben el kell ismerniük a különböző szinteken minden bérből, fizetésből élő személy képzettségi szintjét. Emelni kell a szociális minimumokat, és SMIC-re kell ezeket indexálni azzal a célkitűzéssel, hogy öt éven belül megszüntessünk minden a szegénységi küszöb alatt lévő jövedelmet. Fel kell emelni a köztisztviselők indexét. Elő kell segíteni a bérek és fizetések általános emelését, még pedig úgy hogy létrehozunk egy országos, évente összeülő testületet a bérek és a képzések szakmaközi megtárgyalására. Létre kell hozni továbbá egy a bérek kiigazításával foglalkozó Tanácsot, melynek feladata lenne a bérek szakmaközi fejlesztése minimális mértékének megállapítása a vállalatok bevonásával, és annak lehetőségével, hogy a kormányzati szervek adott esetben, a tárgyalások elakadásakor közbeléphessenek.

Be kell vezetni a bérmaximumot, mégpedig az adott vállalatnak a bérminimum 20-szorosa mértékében, amint ez a helyzet már ma a közösségi, állami vállalatoknál. Tiszteletben kell tartatni a nők és férfiak béregyenlőségét. Meg kell nyitni a munkanélküli segélyhez való hozzájutást már az első hónaptól kezdve, meg kell hosszabbítani a munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások idejét, hogy leállíthassuk a segélyből kiesők számát.

12 – Meg kell erősíteni a 35 órás munkahetet, mint törvényes munkaidőt, és a nyugdíjba vonulás idejének törvényes idejét 60 éves korban. A munkaidő rövidítésének általános, és ismét megerősített logikája keretében – ami lehetővé teszi új munkahelyek létesítését -, korlátozni kell a munkaidő évi csoportosításának gyakorlatát és a vasárnapi munkát (ebben az esetben kötelezővé kell tenni a munkabér felemelését), csökkenteni kell az engedélyezett munkaidő hosszabbítást (ez ma napi 10 óra és heti 48 óra), drágábbá kell tenni a túlórázást.

13 – Meg kell erősíteni munkanormaként a teljes munkaidőre kötött CDI (határozatlan időre szóló – tehát tartós – szerződések) rendszerét, és korlátozni a CDD-ket (határozott időtartamra kötött – tehát ideiglenes – szerződések rendszerét), éspedig az utóbbiakat vállalatonként 5%-ra, és a kevesebb mint 50 embert foglalkoztató vállalatoknál az összlétszám 10%-ára; bővíteni kell a Munkafelügyelőség létszámát, visszaállítani a törvényszabta normák és a vállalati szintű megállapodások közti hierarchiát, felszámolni az ún. „megállapodásos felmondás” rendszerét; betiltani a kikényszerített részmunkaidő rendszerét, keretek közé szorítani az alvállalkozást, kiterjesztve a parancsadó, a fővállalkozó szociális felelősségét (annak megfelelően,
hogy az alvállalkozó szempontjából mekkora a súlya), büntetni kell azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a nők és férfiak közti béregyenlőséget.

14 – Két évre rögzíteni kell a lakbéreket, meg kell szüntetni az egészségügyi járulékokkal kapcsolatos mentességeket, be kell vezetni az egészségügyi kiadások 100%-os térítését, beleértve a szemüveg- és fogorvosi költségekét, ki kell alakítani egy szociális jellegű tarifa-rendszert, amely megnyitja mindenki számára a vízhez és energiához való hozzáférést.

15 – Be kell vezetni minden fiatal számára egy ún. szociális státuszt, amely szakképzés alatt álló minden fiatalnak autonómiát biztosít olyan járadékrendszer útján, melynek költségeit az országos szolidaritás fedezi.

Új jogrendszert kell kialakítani az elbocsátások megakadályozására

16 – Ki kell dolgozni egy törvényt, amely betiltja a gazdasági jellegű elbocsátásokat a jó pénzügyi helyzetben levő vállalatoknál. Továbbá minden vállalatnál – tekintettel a munkahelyek felszámolását célzó vállalati tervekre – a dolgozók képviselőit meg kell illesse egy az eljárás felfüggesztését biztosító vétójog, amely lehetővé teszi az adott vállalat helyzetének, valamint a lehetséges gazdasági alternatíváknak a megvizsgálását. Ennek magában kell foglalnia a dolgozók elővételi jogát vállalatuk tekintetében – csődbejelentés vagy delokalizálás, a vállalat más országba tervezett kihelyezése esetében – ,avégett hogy a dolgozók átvegyék saját kontójukra ezen vállalatok termelését, szövetkezeti vagy szociális gazdaság formájában – mindezt olyan jogosultság kíséretében, amely lehetővé teszi számukra banki hitelek felvételét a vállalat fejlesztését szolgáló projekt megvalósítása céljából. Elősegíteni a hitelhez való hozzájutást lesz a tervbevett Állami Pénzügyi Központ egyik feladata.

Egy „szakmai társadalombiztosítást”

17 – Egy szakmai társadalombiztosítást bevezető új típusú bérmunkás-státusz garantálni fogja a munka nélkül maradt dolgozók számára jogaik fenntartását – akár bérezésük vagy társadalombiztosításuk terén -, valamint olyan szakképzést, amely lehetővé teszi számukra olyan munkahely megszerzését, mely színvonal tekintetében egyenértékű korábbi, elveszített munkájukkal. Ennek a politikának az alapját képezi majd a szakképzési hálózatok mellett, kártalanítási és elhelyezkedési missziók hálózatának a kialakítása is. Országos és regionális alapok – amelyeket többek közt egy új, a cégtulajdonosokat terhelő hozzájárulásnak kell egyebek mellett feltöltenie – lehetővé teszik majd e politika finanszírozását, amelynek célja lesz fokozatosan kialakítani egy, a foglalkoztatást és a szakképzést biztonságossá tévő rendszert, és megnyitni ezzel a társadalom minden tagja számára egy magaválasztotta szakmai mobilitás lehetőségét, anélkül, hogy bármikor kénytelen lenne a „munkanélküliség” szakaszán átvergődnie.

OLYAN GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS ÖKOLÓGIAI FEJLŐDÉST – AMELY ÚJ MUNKAHELYEKET HOZ LÉTRE

Demokratikus államosítások – a közérdek szolgálatában

18 – A foglalkoztatás, és az ország egésze érdekében – az állam beavatkozása szerfölött legitim, hogy kialakíthassuk az egyes gazdasági szektorokban működő vállalatok társadalmi kontrollját: ennek célja egyes ipari szektorok fenntartása, átalakítása és
fejlesztése, egy meghatározott szociális és ökológiai kritériumok alapján működő és megújuló termelés keretében (mint a Florange-i Mittal acélművek esetében); de célozhatja egyes stratégiai szektorok kézbevételét, mint például az energetikai vagy a hitelezés szektoráét. A dolgozóknak biztosított új jogosítványok lehetővé tennék, hogy ezeknek a vállalatoknak a menedzselését új kritériumok mentén oldják meg, előnybe részesítve egyúttal a szövetkezeteket, valamint a szociális és szolidáris gazdaság fejlődését.

Energetikai átmenet és újraiparosítás az ökológiai tervgazdálkodás útján

19 – Támaszkodva a Közösségi Pénzügyi Központra és az Európai Alapra (8. és 10. pont), ki kell fejleszteni egy széleskörű beruházási programot a következő célok érdekében: a megújuló energiák fejlesztése, a közösségi szállítások fejlesztése vasúton, folyókon és a tengerparti hajózás útján, egy széleskörű terv elindítása a szállítás és különösen az országúti szállításnak a vasútra való átterelése érdekében; évi 200 000 lakás építése, egy széleskörű lakás-hőizolációs program elindítása azzal a céllal, hogy drasztikusan csökkentsük az üvegház-hatású gázok kibocsátását, mégpedig szigorú foglalkoztatási és szakmai feltételek között. Javasoljuk továbbá a kamionok, nehézteherautók adójának a megduplázását (2,4 Md€), valamint a vállalatok reklámkiadásainak forrásnál való megadóztatását.

20 – Fel kell állítani regionális és megyei bizottságokat a foglalkoztatás, szakképzés és fejlesztés területén, ezek a bizottságok az összes érdekelteket magukban foglalnák: a vállalatok vezetőit, a szakszervezeteket, a választott testületek tagjait. Meg kell
szüntetni azt, hogy állami szubvenciót kapjanak és mentesüljenek a szociális hozzájárulásoktól azok a vállalatok, amelyek hatékonytalanságát bebizonyították, és ezek helyébe pontosan kiválasztott támogatási rendszert kell működtetni kamat jóváírás illetve hitelgarancia formájában, avégett hogy a bankok a leghatékonyabb projekteket finanszírozzák: azaz munkahelyek létesítését vagy megtartását, a munkaerő kvalifikáltságának fejlesztését, a környezet védelmét, egyes területek tudatos és szervezett fejlesztését.

A közszolgáltatások fejlesztése a társadalom szükségleteinek kielégítése céljából

21 – Köztisztviselői posztokat kell tömegesen létrehozni, mégpedig már ebben az évben 70 000 munkahelyet kell létesíteni, ki kell nevezni a közszolgálat mai 800 000 prekárius státuszú dolgozóját, valóságosan és tartósan ki kell szélesíteni az orvosi és kisegítő egészségügyi területeken működő numerus clausust, javítani és fejleszteni az egyes közszolgálatok működését, többek közt az egészségügy, a foglalkoztatás, a közoktatás, a környezetvédelem és környezetgazdálkodás, a szociális lakások ill. a kisgyermek korhoz kapcsolódó szolgáltatások területén.

LAZÍTANI KELL A KÖTÖTTSÉGEKEN, VÁLTOZTATNI KELL EURÓPÁN – EGY MÁSTÍPUSÚ GAZDASÁGI MODELL KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Meg kell tagadni a költségvetési paktum, az aranyszabály, ill. azoknak a brüsszeli direktíváknak a betartását, amelyek ellenkeznek a mi szociális célkitűzéseinkkel

22 – Franciaországnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az államadósságot tárgyalásos úton átalakítsák, egy széleskörű állampolgári auditálás után le kell nullázni az adósság illegitim részét. Az adósságmassza felszámolása érdekében javasoljuk annak alacsony kamatozású finanszírozását az állami bankok útján, az általunk rögzített kamatozású kincstárjegyek vásárlása útján. Franciaországnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az EKB közvetlenül nyújthasson kölcsönöket a tagállamoknak, éspedig alacsony vagy nulla kamatozásra, és közvetlenül felvásárolhassa a tagállamoknál az államadósság kötvényeit abból a célból, hogy az adósság felszámolásával elősegíthesse a foglalkoztatottság növelését, a munkaerő szakképzését és a közszolgáltatásokat, és ezzel eleget tegyen a szociális és ökológiai szükségletek kielégítésének.

23 – Megkérdőjelezzük a tőkék teljesen szabad mozgásának elvét, nem vagyunk hajlandók a közszolgáltatások liberalizációját előíró direktívákat végrehajtani; azon fogunk dolgozni, hogy megvalósuljon az európai adóügyi harmonizáció, létrejöjjön egy valóságos „európai fiskális kígyó” – kikényszerítve egyúttal a vállalatok minimális megadóztatását a szociális dömping megakadályoztatása érdekében.

Előmozdítani a tartós emberi haladást

24 – Harcolnunk kell Európa szintjén a minimálbér minden országban való bevezetéséért, éspedig GDP-jük per lakos legalább 60%-kos értékében, betartva a szociális regresszió megakadályozásának elvét (ezt felülírja adott esetben az adott ország szabálya, amennyiben ott a minimálbér szintje meghaladja az EU átlagát). Egyúttal elindítani kívánjuk a minimálbér felfelé ívelő európai szintű közelítésének folyamatát, a jövedelemadó progresszivitását a lépcsők minimális számának meghatározásával, a nők-férfiak egyenlősége követelésének betartatását minden ország munkajogában.

25 – Létre kell hozni egy Szociális, ökológiai és szolidáris fejlesztési Európai Alapot (10. pont), és bevezetni az országok közti kereskedelmi ügyleteknél egy szociális és ökológiai vízumot. Meg kell kérdőjelezni a ma érvényben levő szabadkereskedelmi
megállapodásokat, és elősegíteni nemzetközi, ill. európai vagy bilaterális egyezmények megalkotását a feltörekvő ill. fejlődő országok népeivel megvalósítandó együttes, összehangolt fejlődés követelményeiről.

ford. Sipos János

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük