Ingyenes energia-alapcsomagon gondolkodik az IGEN-Szolidaritás

Az Igen Mozgalom és a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnökei, Szanyi Tibor és Székely Sándor múlt héten írtak alá együttműködési megállapodást. Ahogy igérték, konkrétumokról és megoldásokról fognak beszélni, elsőként egy közösen jegyzett írással jelentkeztek, mely azon kívül, hogy reflektál a kormány energiastratégiai tervére, konkrét javaslatokat is tartalmaz.
  • Feltétel nélkül juttatandó ingyenes energia-alapcsomagokat vezetne be a kistelepüléseken élő lakosságnak.
  • A pazarlás megfékezésével és a hatékonyság növelésével a felére lehetne csökkenteni az energiafogyasztásunkat.
  • A kormány ne nyerészkedjen az energiaárakon a lakosság terhére.
  • A napelemek telepítése lehetőleg a termőföldek kímélésével történjen.
  • Törvényt kell alkotni arról, hogy a lapostetős ipari, kereskedelmi létesítmények napsütötte felületeire napelem telepítési célból szolgalmi jogot kaphasson az állam.

A kormányzat előrelépett: csalásból ámításba.

Az Igen Szolidaritás Együttműködés (ISzE) üdvözli a tényt, hogy a magyar kormány (ITM) előállt a 2020-2030 közötti energiastratégiai terveivel. Ezek a tervek kétségtelenül előremutatóak, minthogy valamelyest igazodnak az EU 2050-re előirányzott klímasemlegessége eléréséhez, szemben a kormány eddigi nyílt nemtörődömségével.

Az ISzE álláspontja szerint azonban az EU 2050-es célkitűzése, t.i. a károsanyag-kibocsátás mesterséges vagy természetes módon való kinullázása azért elégtelen, mert a globális klíma már ma is túlterhelt, tehát csak olyan nemzeti tervek tekinthetők elfogadhatónak, amelyek abszolut csökkentéseket irányoznak elő.

Az EU nem túl erős célkitűzéseinek fényében a még gyengébb magyar vállalások egyenesen tűrhetetlenek.

A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmezésével magyarázza tétova lépéseit. Ez hazug védekezés. A magyar háztartások ugyanis jóval a világpiaci árak feletti szinten jutnak a jó ideje hatósági áras energiához, tehát a kérdés inkább csak az, hogy a kormány többet vagy kevesebbet nyerészkedik a lakosság terhére.

Az ISzE elvileg nem kifogásolja a relatíve magas energiaárakat, hiszen ezek valamelyest takarékosságra ösztönöznek. Az állami lefölözést ugyanakkor visszaforgatandónak tartja, éspedig a magyar családoknak feltétel nélkül juttatandó ingyenes energia-alapcsomagok révén.

Mindenképpen támogatandó ugyanakkor az energiafogyasztás 2005-ös szinten való befagyasztása, éspedig energiatakarékossági intézkedések nyomán. Figyelemmel arra, hogy egységnyi magyar GDP előállítása az uniós átlagnál 2/3-addal több energiát igényel, amely átlagban a nálunk rosszabbul teljesítők is benne vannak, ezért kimondható, hogy mind termelési egységre, mind pedig épített négyzetméterekre vetített energiafelhasználásunk nagyjából kétszerese a Nyugat-Európában szokásosnak.

Energiafogyasztásunkat tehát sürgősen a felére kell venni!

A pazarlás megfékezésében rejlő lehetőségek okán az ISzE mindaddig indokolatlannak tart bármilyen szén-, illetve szénhidrogén alapú, avagy nukleáris termelésbővítést, amíg energiahatékonysági intézkedésekkel el nem érjük az EU egységre jutó felhasználási átlagát. Ez azt is jelenti, hogy a 2030-ig tervezett 14,7 ezer milliárd forintos beruházási keret legnagyobb hányadát a takarékosságra kell fordítani.

Ennek mentén szintén üdvözlendő, hogy a kormányzati tervek szerint elvileg már mostantól kezdve csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők, azonban erre nézvést sajnos kevés foganatját látjuk a gyakorlati intézkedéseknek.

Az energia-mix tekintetében értetlenül állunk a kormány szélenergia-ellenessége előtt. Kétségtelen, a szélkerekek nem túl esztétikusak, és az is igaz, hogy a lapátok szélein jelentkező 3-400 km/h órás sebességű mozgáshoz a madarak nem tudnak alkalmazkodni. Mindazonáltal semmivel sem esztétikusabbak a nagy erőművekből kiágazó vezetékek oszlophalmazai, illetve a madarakra nagyobb veszélyt jelent akár a légiközlekedés, akár a növényvédőszerek okozta rovarsűrűség-csökkenés miatti táplálékhiány.

Fentiek ellenére üdvözöljük a kormány napelemek iránti elkötelezettségét. Kevésbé örömteli ugyanakkor, ha a napelemek telepítése a termőföldek rovására történik. Az ISzE komoly lehetőségeket lát az épületek felső felületeinek (tetejének) kiaknázásában, s e téren sürgeti a jogszabályi környezet módosítását.

A klímavészhelyzet okán arra hívjuk fel a Magyar Országgyűlést, hogy alkossa meg az energia érdekű szolgalmi jogot a lapostetős ipari, kereskedelmi létesítmények napsütötte felületeire, állami jogosultságként.

Mindent egybevéve az ISzE komoly elkötelezettségnek látja a kormány eddigieknél pozitívabb irányvételét. Sürgetőnek tartja azonban a szükséges befektetések pénzügyi hátterének megteremtését, konkrétan a lehetséges EU források legalább 50 %-os hazai társfinanszírozását.

Ahhoz, hogy a rezsicsökkentés valós legyen, és túlmutasson a kormányzati üres szlogeneken, első lépésként elengedhetetlennek tartjuk a 10.000 fősnél kisebb településeken havonta 25 kWh/fő (kb. 1.000 Ft.) elektromos energiamennyiség térítésmentes biztosítását.

Szanyi Tibor – Székely Sándor ISzE

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük