Januártól kezdődik a nagy lakásfelújítási kamu

A Fidesz Novák Katalinnal az élen november vége óta hirdeti, hogy példátlan otthonfelújítási program kezdődik 2021-ben Magyarországon. A program elsőre kedvezőnek tűnhet, de ahogy már megszokhattuk: a kormány ezúttal sem azokon segít, akiknek igazán szükségük lenne a támogatásra.

2021. január 1-től lesz elérhető a legalább egy gyermeket nevelő szülők számára az otthonfelújítási program. Ennek lényege dióhéjban az, hogy az állam a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintot utólagosan térít vissza az igénylőknek. A pályázásnál már a 12 hónapos magzatot is figyelembe lehet venni, mint gyermeket, a felső korhatár pedig 25 év. Bár elsőre mindez igen kedvezőnek tűnhet, azért érdemes kicsit utánaolvasni, utánagondolni a részleteknek.

Kezdjük azzal, hogy a támogatást csupán egyszer lehet igénybe venni: ha valaki képes most elvégezni egy olcsóbb tatarozást, később már hiába akarja kihasználni a 3 milliós maximális keretet. A programra legfeljebb 2022. december 31-ig lehet jelentkezni, a két év pedig sok családnak egyszerűen nem lesz elegendő, hogy elég pénzt gyűjtsenek a megálmodott felújításhoz.

Rengeteg szülő helyzetét az fogja teljesen ellehetetleníteni, hogy a felújítás összegét először is elő kell teremteni, és csak utólag, megfelelő dokumentáció mellett kaphatják vissza az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékát – feltéve, ha azok egyenlőek.

A becslések alapján a lakosság harmada él olyan háztartásban, amelynek semmilyen megtakarítása nincs, és csupán a népesség „legtehetősebb” egyharmadának van annyi félretett pénze, hogy abból három hónapig finanszírozhassa saját megélhetését – felújításra ennél is kevesebb embernek van lehetősége.

Ebből sejthető, hogy a támogatást nem éppen azok számára találták ki, akik igazán rászorulnának a segítségre.

További csavart találunk abban, hogy ki dolgozhat a felújításon. A munkát például olyannal kell elvégeztetni, aki nem közeli hozzátartozó, de az 50-50 százalékos szabályból az is következik, hogy az ember saját kezűleg sem oldhatja meg a tatarozást. Nem egyenlő összegű anyagköltség, illetve munkadíj esetén ugyanis a kisebb tételre dupla visszatérítés vonatkozik: egy 1, illetve 3 milliós összegnél tehát 2 milliót kaphat vissza a pályázó, ha viszont nem tud elszámolni a munkadíjjal, mert történetesen saját maga dolgozott, 0 forintra számíthat.

A fentiek nemcsak a költségek növekedését eredményezhetik, hanem sok esetben a felújítás megszervezését is akadályozhatják. Aki próbált már manapság átalakításra, tatarozásra szakembert találni, pontosan tudja, hogy a munkaerőhiány miatt ez egyáltalán nem könnyű feladat, különösen, ha egy-egy kisebb munkáról van szó.

A programot szabályzó rendelet alapján egyébként 0, illetve 27 százalékos áfát tartalmazó számla vehető figyelembe, magyarán KATA-s vállalkozó is végezheti a munkát. Kérdés, hogy a január 1-től jelentősen szigorodó KATA-s szabályok miként hatnak majd a kisadózók által kiállított számlákra – nem lenne meglepő, ha a többletköltségeket sok esetben az ügyfélre terhelnék.

Talán nem árulunk el nagy titkot: a lakásfelújítások jelentős része, jóval több mint fele manapság írásos szerződés nélkül folyik.

A nagy támogatási programban több olyan árulkodó jelet is fel lehet fedezni, melyek alapján úgy tűnik, célja valójában – részben legalábbis – a felújítások fehérebbre mosása.

Persze igen naivnak kell lenni ahhoz, hogy az ember azt higgye, a programmal a családoknak akarnak segíteni. Egy ilyen támogatási rendszerrel ugyanis éppen azok a szülők járhatnak pórul, akiknek jelenlegi anyagi helyzetükből adódóan eleve nincs sok esélyük otthonuk rendbetételére.

Fotó: unsplash

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •