A szomorú valóság az hazánkban, hogy a tömegközlekedési eszközök többségének használata kiszámíthatatlan. Az átlagemberek idejét rabolja a gyakori menetrendektől való eltérés, járatkimaradás, sőt gyakorta a problémák olyan szintűek, hogy már beszélhetünk arról, hogy a egészségünkre is veszélyes mindez. Gondoljunk csak arra, hányszor vártunk a kánikulában az érkező vonatokra, vagy milyen, amikor a lakhelyünktől munkahelyünkre nem vagyunk képesek eljutni, mert nem jönnek a várt buszok vagy vonatok.
A munka életünk szükségszerű eleme, a munkahelyre való eljutás lehetőségének biztosítása az egyik legfontosabb állami feladat. Minél fejlettebb országban élünk, annál magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt a közösségi közlekedés. Nyugodt körülmények közti könnyed és kényelmes utazás lehetősége nem luxus, annak napjainkban már szükségszerűen magas színvonalúnak kell lennie. Valamikor annyi volt a követelmény, hogy a vonat menjen és ne fagyjunk vagy süljünk meg azon. Ehhez képest ma Magyarországon az a természetes, hogy nincs vagy nem működik a légkondi a vonaton vagy a buszokon, télen pedig gyakran vacogunk órákat várakozva energiapazarló szerelvényeken, kiszolgátatottan a puszta közepén.
Napjainkban, amikor legkönnyebben tömegközlekedési eszközök használatával juthatunk el otthonunkhoz, a boltba, az iskolába, vagy a munkahelyre, szükségszerűen felmerül az igénye annak, hogy azon idő, melyet egy ilyen eszközön töltünk, kényelmesen és egyben hasznosan teljen.
Kedves olvasóm, ha te is hosszú időt töltesz el azzal, hogy egyáltalán eljuss a munkahelyedre, akkor többet érdemelsz, több szolgáltatást és jobb minőséget! Ne legyünk szégyenlősek, az életünk jelentős része munkával telik, adóforintjainknak köszönhetően működik az ország. Emiatt legtöbben naponta akár órákat töltünk tömegközlekedési eszközökön, a társadalom tiszteletét és a megbecsülését fejezi ki irányunkba, hogy milyen állapotúak és milyen szolgáltatásokat nyújtanak a vonatok, buszok, melyeken ezt a sok időt töltjük. Ne gondoljuk, hogy mindez jó mostani állapotában a diákoknak és az egyetemi hallgatóknak. A többségük most készül az életre, ők a jövő dolgozói. Azt adják majd vissza a társadalomnak néhány év múlva, amit most kapnak? Akkor abban sok köszönet nem lesz. Bizony ebből is láthatjuk, hogy ők a sorstársaink!
És ne higgye senki, hogy a MÁV-nál nem dolgoznak rendesen! Az ottani munkások, irodai dolgozók a lehetőségeiket rég kimerítve dolgoznak, hogy a vonatok minél jobb minőségben, minél pontosabban érkezzenek és induljanak. Nem az ő hibájuk, hogy lerohadt az egész működési struktúra az elmúlt 14 évben. A politikusok vajmi keveset tettek azért, hogy az utasok ne érezzék automatikus rosszul magukat, ha felszálltak valamelyik vonatunkra.
Jogunk van a minőségi közösségi közlekedéshez! Nem luxus a pontosság, a fűtés vagy a hűtés és az ingyenes internetelérés. Miközben Európa nagyobb részén már bőven 21. századiak a tömegközlekedési eszközök, aközben Magyarországon a vasúti szerelvények, a buszok jelentős része még mindig a 20. századi. Még szerencse, hogy nagyapáink jól megcsinálták azokat!
Fodor Tamás
