Kertész 80.

kerteszakos-qpr

Kertész Ákos Kossuth-díjas író három nappal ezelőtt ünnepelte 80. születésnapját. Az írónak olvasóink nevében is jókívánságainkat fejezzük ki. A magyar sors sajátja, hogy a jó egészség mellé menekültkérelmének pozitív elbírását kell kívánnunk egy magyar írónak, mert a véleményét megírta, és szavait kiforgatták, szélsőjobboldali uszításra használták fel. Kertész Ákos 1932. július 18-án született Budapesten. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. Kossuth-díjas és József-Attila-díjas író, A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetetje. A Wikipédia szűkszavú beszámolója szerint “2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért. Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon”.

Ugyancsak a Wikipédia szócikke szerint “az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett, de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták.”

Kertész Ákos azzal a mondatával vált a magyar jobboldal és szélsőjobboldal szitokszavává, hogy a “magyar genetikusan alattvaló”.

Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés. Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki. Kertész Ákos egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust; mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.

Az Amerikai Népszava szerkesztősége kezdettől fogva kiállt Kertész Ákos írói szabadsága és a “genetikusan” szó esztétikai értelmezése mellett, és visszautasította, hogy éppen rasszisták genetikai, faji értelmezése legyen az elfogadott értelmezés, amely szándékos félremagyarázása az író mondanivalójának, és kizárólag antiszemita célokat szolgál. A “genetikusan” kifejezést mi úgy értelmeztük, hogy alapvetően, meghatározóan, történelmileg meghatározó módon. Senki nem gondolhatja, hogy komolyan és valóságosan “beszél a fákkal a bús őszi szél”. Emellett felidéztük, hogy a hazaszeretet legnagyobb példáit tükröző versekben Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila sokkal keményebb jelzőkkel és bírálattal illetik a “magyarokat”, és azokat az irodalomtörténet nem a magyargyűlölet, hanem a lángoló hazaszeretet példájaként tartja nyilván.

A szélsőjobboldali uszítást átvette a jobboldali magyar kormány, a nyilas értelmezést fogadva el. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben a parlamentben, és felszólalása nem a józanságot segítette, hanem az uszítást erősítette. Budapest visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét, a “kereszténydemokrata” kormány olyan törvény meghozatalára készült, amely lehetővé tenné Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását. A szélsőjobboldali uszítás hatására Kertész Ákost számos fizikai támadás és atrocitás érte. Nem érezte magát biztonságban Magyarországon, ezért 79 éves korában szégyenszemre el kellett menekülnie hazájából, és Kanadában kért menekültstátuszt.

Akarva-akaratlan Kertész Ákos sorsa így összefonódott az Amerikai Népszavával. Vitatott levele az Amerikai Népszaváért való aggódás miatt született. Mi hálásak voltunk Kertész Ákos szolidaritásáért, irodalmi levelét pedig a kor egyik legjobb és legmélyebb elemzésének tartjuk, annak minden szavával – a félremagyarázható, de valódi jelentésében igaz “genetikusan alattvaló” kitétellel együtt – a mai napig is egyetértünk. Magyarország szégyenének, az antiszemtizmus, a fasizmus és nácizmus erősödésének tartjuk, hogy Kertész Ákosnak idős korában el kell hagynia szeretett hazáját, és gyökerek nélkül idegen földön kell új életet kezdenie. Ez az Orbán-rendszer és a kor hű tükre.

Az Amerikai Népszava (és a Munkások Újsága – szerk) szerkesztősége és olvasói nevében Kertész Ákosnak jó egészséget, hosszú életet, alkotó energiákat, és egy szabad világban félelemtől és nyilas uszítástól mentes boldog életet kívánunk. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy egy Kossuth-díjas magyar írónak egyetlen félremagyarázott szava miatt 80. születésnapján a legtöbb jó, amit kívánhatunk, hogy kapjon menekültstátuszt egy szabad országban, ahol az emberi jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartják, és nem a II. világháborút kiváltó szörnyűséges náci eszméket élesztik újjá, és nem e szellemiség árnyékában élnek.

Forrás: Amerikai Magyar Népszava

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük