Készülődés

menetfelsz

Pár nap és itt van október 23., tömegek készülnek az utcára, hogy megemlékezzenek, hogy demonstráljanak, hogy ellendemonstráljanak vagy éppen csak úgy. Tömegek szervezkednek erre a napra, hogy megmutassák, hogy elmondhassák, hogy megváltoztassák vagy éppen csak úgy. Mindannyian tudjuk, hogy október 23-án miről is kellene megemlékeznünk. Tisztában vagyunk vele, hogy évek óta nem arról szól ez az ünnep amiről valójában kellene. Az embereket megosztja ez a nap, ki-ki másként vélekedik róla. Tudom, hogy nagyon sok ember élete ment tönkre az elmúlt években, nagyon sok gyermek éhezik, sokan nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz és még sorolhatnám a problémákat, tudom azt is, hogy hetente szűnnek meg ezer számra munkahelyek.

Én is itt élek (legalább is próbálok megélni) Magyarországon. Látok, hallok, átélek, megélek dolgokat. Sajnos eltorzultunk, leamortizálódtunk. Érlelődik bennem néhány gondolat, illetve kérdés amire nem kapok értelmes választ. Választ ugyan kapok csak számomra elfogadható válasz nem érkezik. Aztán lehet, hogy bennem van a hiba.

Mindenki toboroz, szervezkedik, kampányol, hogy kihívja az általa megszervezésre kerülő rendezvényre a szimpatizánsait. Függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki csoportról van-e szó mindegyikük dolgozik, várják a nagy napot, várják a nagy napot, hogy felmérjék erejüket. Elkezdődött az ellenzéki táborban is a vita, hogy ki igen és ki nem kell, hogy ott és akkor elmondja, megmondja, hogy mi a hiba és csak az a jó és tuti amit ő csak is ő mond és csinál. Ez szégyen ránk nézve, hogy az ellenzék egy megemlékezést nem tud közösen megszervezni, végigcsinálni. Valahogy az elmúlt két évben eltűnt, visszavonult politikusok is kezdenek visszaszivárogni a közszereplésbe. Aztán minek? Van még kolonc? Mert ugyebár a munkájuk…

Valami készül, de nem biztos, hogy az amire mi emberek vágyunk. Valami készülődik, de valahogy nem az amire valójában szükségünk lenne. Valami készülődik, de vajon azt fogja hozni amire mi számítunk? Kedves politikusok, ex politikusok, közszereplők, érdekvédők nem most októberben romlottak el a dolgok kis hazánkban! Nem tudom megérteni, hogy miért is kell várni egy nemzeti ünnepre ahhoz, hogy hangunkat, nemtetszésünket kinyilvánítsuk. Nem tudom megérteni az embereket, hogy miért kell október 23-re várni. Miért mi lesz ezen a napon? Megváltozik minden? Aki eddig is csibészkedett ez után is csibész lesz. Aki saját hatalmát, vagyonát gyarapította eddig az ugyan ezt fogja csinálni ez után is. Mi engedjük ők meg csinálják. Ha pedig meg akarjuk tiltani nekik, hogy csibészkedjenek akkor nem kellet volna eddig várnunk. Nem ez az ünnepnap lesz a javulásunk kezdete. Nem az erre a napra tervezett tömegmegmozdulások fognak nyomást gyakorolni a kormányra. Ha eddig nem álltunk ki az igazunkért, jogainkért megfelelő minőségben és mennyiségben akkor ne várjuk, hogy majd magától megoldódik a dolog. 56-ban nem az ünnepnapot nézték a naptárban az emberek hanem cselekedtek. Nem a dátumot kell példaként átvenni, hanem a mentalitást tőlük.

Készül a kormánypárt is a nagy napra. Erdélyből hozat 47 buszra való fiatalt, hogy megvédjék, hogy tömeget demonstrálhasson velük, hogy tovább növelje a feszültséget az emberek között. Elővették a tarisznyából a 2006-ban szolgálatot teljesítő rendőröket és számon kérik rajtuk, hogy miért is mertek intézkedni a randalírozókkal szemben. Aztán még a végén azokat fogják kitüntetni akik szétverték annak idején a MTV székházát.

Ennek az ünnepnek szerintem talán másról kellene szólnia már 1990-óta. De hát mi magyarok vagyunk, mi másképpen csináljuk mint a többi ország.

 

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük