Ki mennyit keres Európában?

salarycoins

Nagyon sok szó esik manapság az elvándorlásról. Erősödik az érzés, hogy a fiatalok növekvő része hagyja itt az országot, Nagyon ritkán hozza a sajtó azonban, hogy a magyar fizetések hol vannak pozícionálva európai összehasonlításban. A Tárki Európai társadalmi jelentésében azonban nagyon érdekes adatokat találunk.

table11 


A bruttó jövedelmek eloszlása az Európai Unióban, PPS, 2005 (Forrás: Tárki Európai Társadalmi jelentés 2008, 3.4. ábra)

Az oszlopokon látható vonalak a jövedelmi tizedek.

Az ábráról nagyon sok tanulságos dolog látható. Először is, hogy Magyarország a kifejezetten alacsony bérezésű kelet-európai mezőnyben van. Azaz óriási a vonzereje a más országban történő munkavállalásnak. Ráadásul az adatok bruttóban vannak, azaz a magas adóék miatt például Magyarország jövedelem lemaradása még ennél is nagyobb.

Ráadásul ebben a csoportban a bértábla alsó és felső vége közötti különbség is rendkívül kicsi. Azaz a bértábla nem jutalmazza igazán az előrejutást, és így például a tanulást sem. HIteltelenné válik a tanulásra ösztökélés, nincs motiváció a keményebb munkára. Ebből a csoportból csak Csehország kezd kissé kilógni, mindenki más ide tartozik. Románia és Bulgária még lejebb lenne. (Szlovénia gazdaságszerkezetileg egészen más ország, véleményünk szerint inkább a Rajnai Modellbe tartozó, Nyugat-Európai ország.)

A második tanulság akkor tárul fel, ha az ábrán látható hatalmas bérkülönbségekhez azt is hozzávesszük, hogy az árak gyakorlatilag konvergáltak egymáshoz Európában, azokban nincs különbség. Azaz nem állja meg a helyét az az ellenérv, hogy “na de az árak is alacsonyabbak”. Alig-alig. Berlinben például olcsóbb munkanélkülinek lenni, mint Budapesten.

Mindebből viszont valami rettentően fontos következik. A konvergált árak miatt ma már meg lehetne állapítani egy európai létminimumot, aminél kevesebből fizikai, szellemi és lelki egészségkárosodás nélkül lehetetlen megélni. Ez valahol €5-6000 éves jövedelem környékén van, adórelvonástól függően. Míg Kelet-Európában a társadalom harmada ez alatt a szint alatt él, Nyugat-Európában senki. (Magyarországon 4 millió ember él a KSH által számolt hivatalos magyar létminimum alatt.) A Kelet-Európában mért Gini koefficiensek (a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi tizedek hányadosa) általában azt az eredményt hozza ki, hogy a keleti társadalmi egyenlőtlenségek kisebbek, mint a nyugatiak. Ez az eredmény természetesen statisztikailag korrekt, ám eltakarja azt a tényt, hogy a társadalom akár fele egy hipotetikus “európai létminimum” alatt él, erősen nyomorog. Nyugat-Európában gyakorlatilag senki.

Még ennél is megdöbbentőbb, ha az kérdezzük, ki él valódi középosztályi színvonalon Kelet-Európában. Szinte senki. Ahogy az ábrából is látszik, az a jövedelemszint, ahol a társadalom közepe keres Kelet-Európában, megfelel annak, ahol az alsó 20%, nem egy esetben az alsó 10% végzödik Nyugaton!!! Azaz a kelet-európai “középosztály” megfelel a nyugat-európai alsó osztályoknak. Húsz évvel a rendszerváltás után brutálisak a jövedelemkülönbségek Európában. Márpedig egy ország életszínvonalát minden másnál jobban meghatározza a foglalkoztatás és a jövedelmek szintje. Nem lehet erős nemzet, egészséges társadalom az, ahol a szűlök többsége önhibáján kívül hónapról hónapra azzal a pszichológiai teherrel küzd, hogy képtelen eltartani a családját.

És még egy fontos tanulság adódik. Lefelé versenyezni, minél olcsóbb bérekkel, minél alacsonyabb adókkal nem járható út.

Forrás: PogiBlog

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük