Kínai fejlődés és a szupervonat

234

Kína a következő húsz évben is fenntartja a 8%-os növekedést.

Kínában még mindig hatalmas fejlődési potenciál rejlik és még legalább húsz éven át fenn fogja tartani a 8%-os növekedési szintet, közölte hétfőn Justin Yifu Lin, a Világbank egykori vezető közgazdásza. Lin egy Peking Egyetemen tartott szemináriumon fejtette ezt ki. Ez volt az első nyilvános kínai szereplése, miután lejárt négyéves megbízatása a Világbank vezető közgazdászaként és rangidős alelnökeként.

Lin szerint a fejlődő országoknak azon iparágak növekedését kell segítenie, amelyekben viszonylagos előnyökkel rendelkeznek. A kormányoknak pedig kulcsfontosságú szerepe van ezeknek az iparágaknak a kiválasztásában és fejlesztésében.

„Minden adott fejlődési szakaszban a piac a hatékony forráselosztás alapvető mechanizmusa, de az államnak is pro-aktív, könnyítő szerepet kell játszania az alacsonyabb szintről a magasabbra való átlépésben,” mondta Lin.

(Írta: Liu Xuesi)

A nagy sebességű vonat „lerövidíti” a Peking és Sanghaj közötti távolságot
 

„Üdvözöljük a Peking és Sanghaj közötti nagy sebességű vonaton. A következő állomás a sanghaji Hongqiao. Kellemes utazást kívánunk!” – mondja a vonat személyzetének tagja. Miután 2011 júniusában elindult az első nagy sebességű vonat Peking és Sanghaj között, a kínai vasútügyi minisztérium szerint a csaknem 221 milliárd jüanból megvalósult vasút kevesebb mint négy órára viszi le az eddig tízórás menetidőt a kínai főváros és a keleti part gazdasági központja között.

A vonal Kína keleti partvidékén üzemel, ahol az ország népességének 25 százaléka él, és ahol a GDP 40 százalékát termelik. A 19 állomással rendelkező vasútvonalon évente 80 millió utas utazik mindkét irányban. A síneket csak 2008 áprilisában kezdték el lefektetni, a vonal kiépítésén 135 ezer munkás dolgozott. A Peking és Sanghaj közötti nagy sebességű vasútvonal hossza 1318 kilométer. Naponta huszonhét szuperexpressz indul a két város között, a szuperexpressz új lehetőséget jelent az utasok számára. Cheng Junjie egy multinacinális cégben dolgozik igazgatóként. Havonta egyszer kell megtennie az utat Sanghaj és Peking között. Korábban repülővel utazott, most ha teheti, elsősorban a szuperexpresszt használja. „Sanghaj és Peking között a nagy sebességű vonattal szoktam utazni. Az utazás ugyanannyi ideig tart, mintha repülővel mennék, de a jegyek ára alacsonyabb. A kedvezőbb közlekedési költségen kívül a vonatok előnye, hogy mindig időben indulnak, a repülőgépek gyakran a késnek. Elégedett vagyok a szolgáltatással is a szuperexpresszen.”

Európa leghosszabb nagy sebességű vasútvonala Franciaországban található, 1067 kilométer hosszú, Calais-t köti össze Marseille-jel. 2001-ben állították fel rajta a világrekordnak számító 3 óra 29 perces menetidőt 305 km/órás átlagsebességgel. A Peking-Sanghaj vonal tervező cége, a China Railway Siyuan Survey and Design Group főmérnöke szerint ez a vonat a valaha volt leggyorsabb, amely kínai területen üzemelt. „A sebesség az a fő tényező, melyből megtudhatjuk, hol tart egy ország nagy sebességű vasúti technológiája” – mondta a tervező.

Zhang asszony takarítónő a vonaton. Elmondta, hogy a szuperexpresszen nagy a tisztaság, a személyzet tagjainak munkája könnyebb, a jövedelmük pedig magasabb, mint azoknak, akik a többi, lassabb vonalon dolgoznak. „Sokan utaznak a nagy sebességű vonattal. Különösen az ünnepek idején, a drága 1750 jüanos jegy is elfogy. A luxus osztályú kocsiban minden van, például számítógép is.” A Peking-Sanghaj nagy sebességű vasút 350 km/órás sebességével gyorsabb bármelyik Európában közlekedő vonatnál. A vonat személyzetét külön angol nyelvoktatásban részesítették annak érdekében, hogy jobban tudjanak kommunikálni a külföldi utasokkal. „Külföldi turisták és üzletemberek szoktak utazni a nagy sebességű vonattal. Most Kína nyitott ország, jól fejlődik a gazdaság. Sanghaj és Peking nemzetközi városok, sok külföldi dolgozik vagy él ebben a két városban, és jól érzik magukat.”

A Peking-Sanghaj vonal megépítésének gyorsasága lenyűgözte a nemzetközi mérnöktársadalmat. A Calais-Marseille vonalat még 1981-ben kezdték el építeni, és csak húsz évvel később adták át teljes egészében a forgalomnak. Igazából csúnya dolgok is történtek a vasútvonalak építése során. Csalás, hatalommal való visszaélések, szabálytalan könyvelés, versenyellenes közbeszerzés – többek közt ezek a bűncselekmények szerepelnek abban a jelentésben, melyet a kínai nemzeti könyvvizsgáló iroda tavaly júniusban a Peking–Sanghaj nagy sebességű vasút munkálatait illető vizsgálódását követően adott közre.

A tavaly június és december közt lefolytatott hivatalos vizsgálat rámutatott: az összesen 217 milliárd jüanba  (körülbelül 6600 milliárd forint – szerk) kerülő projekt körüli visszaélések egészen 2007 végéig nyúlnak vissza. A vasútügyi minisztérium számos esetben szabálytalanul járt el a közbeszerzési versenytárgyalások során. Megesett például, hogy az ajánlattevők előzetes felülvizsgálatát a szokásos öt nap helyett fél napra rövidítette le. Emellett a hivatal legalább 850 millió jüan értékben, a nyertes árnál drágábban vásárolt anyagokat a versenyeljárásban részt sem vevő cégektől. A minisztérium több százmillió jüant szórt ki az ablakon gyanús projektmódosítások alkalmával is, így „felesleges” kiadásnak bizonyult például – mintegy 413 millió jüan értékben – az eredeti szélvédők beszerzése, három hónappal a szerelvények üzembe állítása előtt ugyanis megváltoztatták a kocsik külsejét, s újakra cserélték a szélvédőket.

A nemzeti könyvvizsgáló iroda helyi önkormányzatok visszaéléseire is fényt derített. Így például a nankingi Jiangning gazdaságfejlesztési övezet a pályaépítés során használt földjeiért kártalanításként 140 millió jüant követelt hamis dokumentumokat bemutatva. Tianjin város egyik kerületi kormányzata 340 millió jüant „pihentetett” számláján ahelyett, hogy kártalanításként kifizette volna az érintett tulajdonosoknak. Összesen 491 millió jüant sikkasztottak el az építkezések során – áll a jelentésben.

A Peking–Sanghaj vonal költségeit egy tavalyi könyvvizsgálat is áttekintette már, akkor 187 millió jüan hiányt találtak a szakemberek. Nem ez az első milliós hiány a nagy sebességű vasutak körül. Ezt megelőzően február végén a Sanghaj–Nanking és a Peking–Tianjin közt közlekedő kocsikat illető közbeszerzések miatt volt hangos a kínai sajtó. Az érintett szerelvényekben – a hivatalos papírok szerint – csak a mellékhelyiségek felszerelése egységenként 340 ezer jüanba került. A Pekingi Közlekedési Egyetem vasúti közlekedési professzora elmondta, hogy Kína Németországból, Franciaországból és Japánból importált gyorsvasúti technológiákat, melyek alapul szolgáltak a későbbi fejlesztéshez, innovációhoz. Az újítások közé tartozik egy különleges alagút megépítése, melyen a szerelvények 350 km/órás sebességgel is biztonságosan haladhatnak át, valamint a világ első hat gyorsvasúti sávos hídja, melynek 336 méteres hosszán 300-zal száguldhatnak át a puskagolyóvonatok.

A nagy sebességű vonatnak köszönhetően jól fejlődik az idegenforgalmi ipar. Sok külföldi turista választja ezt a vonatot kínai utazása során. Helmanthu asszony az indiai Bangalore-ból származik. Ő maga és családtagjai egy turistacsoport tagjai, tíz napot töltöttek Pekingben, Sanghajban és Hongkongban. Elmondta, az utazást izgalmasnak tartja, hiszen először megy valahová nagy sebességű vonattal. Úgy véli, hogy a szerelvény kifejezetten csendes a nagy sebesség ellenére. Reméli, hogy Indiában is lesz majd ilyen jó gyorsvasút. „Tiszta! Teljesen tiszta! A sebesség a leggyorsabb a világon. Örülünk, hogy ilyen vonattal utazhatunk. Képzelje el, milyen büszke leszek, amikor elmondom a többieknek otthon, hogy 350 km/órás sebességű vonaton voltam.”

Kína 2012-re 13 000 km-esre tervezi bővíteni a már most világelső gyorsvasúti hálózatát, mely jelentős üzleti lehetőségeket kínál az európai cégeknek is. A német Siemens és a francia Alstom például már a Peking-Sanghaj vonal építése és karbantartása során is komoly lehetőségekhez jutott. Később pedig nagy sebességű vasút kötheti majd össze Kínát Nyugat-Európával is. Az ambíciózus tervről még márciusban beszélt Wang Mengshu, a Kínai Mérnöki Akadémia tagja. A vonal 200 km/órás átlagsebességével két nap alatt tenné meg az utat Közép-Ázsián át Peking és London között. Tavaly áprilisban kínai látogatása során Fellegi Tamás magyar nemzeti fejlesztési miniszter a China Daily tudósítójának azt mondta, hogy Magyarország üdvözli az ötletet, hogy a kínai nagy sebességű vonat eljuthat Magyarországra. 2010 decemberében Fellegi Tamás ellátogatott Kínába. Ezzel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy maga is tárgyalt már egyes programokról az érintett kínai tisztviselőkkel, beleértve a nagy sebességű vonat programját is. Valamint arról is például, hogy Magyarországon a repülőtér és Budapest között gyorsvasút épülhet.

Az elmúlt években több országban fejlesztettek a nagy sebességű vasutat. Sok ország már megkezdte együttműködését Kínával vagy kifejezte együttműködési szándékát ezen a területen. Tavaly februárban Kína és Kazahsztán közös megállapodást írt alá egy több mint 1000 kilométer hosszú nagy sebességű vasútvonal kiépítéséről, mely Kazahsztán fővárosát, Asztanát köti majd össze az ország legnagyobb városával, Alma-Atának.

Kashver, a fent említett Helmanthu indiai asszony fia, azt mondta, hogy ahol a vonat jár, mindenütt zöld mező van. A vágány mentén szép a környezet. A közlekedési fejlődéssel párhuzamosan óvják a természetet. „Nagyra becsülöm, hogy a vasútvonal építésekor fontosnak tartották a környezetvédelmet”. A nagy sebességű vasúton összesen 19 olyan állomás van, amely különböző tartományban fekszik. A vasút új üzleti lehetőségeket hozhat majd a vonal mentén fekvő városoknak.

(Írta: Zhou Huiwen)

FORRÁS: CRI Online

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük