Közösségi termelők II. országos értekezlete

zoldseg

A MEBAL (Magyar Egyesült Baloldal) szervezésében lezajlott a Közösségi Termelők második országos konferenciája. A konferencia levezető elnöke dr. Artner Annamária közgazdász volt. bevezetőként Krausz Tamás történész a BAL alapító tagja beszélt, aki arra a véletlen egybeesésre hívta fel a figyelmet, hogy a BAL (Baloldali Alternatíva Egyesülés) ugyanezen a helyszínen alakult, ez a civil szervezet immár több mint huszonöt éve a közösségi termelés fő szószolója Magyar országon.

Ezután dr. Róna Péter közgazdászt hallgathattuk meg videó felvételről. A jelenleg külföldön dolgozó neves szakember a magyar mezőgazdaság helyzetét elemezte, az ebben rejlő kitörési pontokat vázolta. A Duna-Tisza csatorna megépítését támogatta, az öntözéses mezőgazdaság elterjesztését javasolta.

Eztán következtek a felkért előadók 10-15 perces prezentációi.

Elsőnek Csoma József, Györe polgármestere az önkormányzat helyi kezdeményezéseiről beszélt, utána dr. Utasi Ágnes szociológus néhány falut érintő összehasonlító kutatásait ismertette a szolidarítás, közösségi lét, közéleti aktivitás, bizalom, iskolázottság, életszinvonal, külső kapcsolatok összefüggéseiről.

Harmadikként Payer Kristóf, Megyer polgármestere egy huszonkét házból álló kis településről érkezett, ahol a városból hosszabb – rövidebb időre oda települő városi értelmiségiekre alapuló falusi turizmussal próbálkoznak.

Negydiknek dr. Tóth György, Völgység Kincse szociális szövetkezettől szólalt fel. Egy már működő gyümölcsös mellék termékeinek hasznosítására alapozó gyümölcslé készítő hét fős szociális szövetkezet megalakításáról, működéséről beszélt.

Ezt követően Fehér Gáborné, egy bátai szociális szövetkezet dolgozója negatív tapasztalatokat osztott meg velünk. A szociális szövetkezetet kezdeményező vállalkozó miután felvette az állami támogatást, rendkívül rossz munka körülmények között dolgoztatta a roma munkásokat majd több havi bér hátralékkal csődbe ment. A dolgozók az állami bér biztosítási alaptól várható kártérítésből megvették volna a termelő eszközöket, de a vállalkozó azokat átjátszotta egy másik vállalkozónak aki pedig rövid időn belül elbocsátotta a roma dolgozókat.

Következett Lakatosné Síra Mgadolna, Túristvándi polgármestere, aki videó felvételről volt látható. Itt van Magyarország egyetlen működő vizi malma, erre alapozva falusi turizmust akarnak fejleszteni.

Seres Mária, Civil Mozgalom Pártból is ismert közéleti személyiség, Mátraverebély polgármestere, meghökkentő adatokat közölt a településen uralkodó nyomorról, kilátástalanságról, munkanélküliségről. Sokaknál már nincs áram, többen “szobabiciklivel” hajtott házi barkácsolású generátorral oldják meg, hogy naponta néhány órára legyen áram, aki tud kb. 60.000 Ft-ért egy erre rásegítő napelemet is vásárolni az már szinte fényűzően él. Az önkormányzat  a 47.000 -ft -os közmunka program keretében foglalkoztat mintegy 100 embert, és ez abban környezetben POZITÍVUMKÉNT, EGYFAJTA “MEGOLDÁSKÉNT” TŰNIK FEL! Igyekeznek a közmunkásokkal legalább részben önfenntartó kertészetet, kézműipart kialakítani. Mivel a település vallási kegyhely, az erre épülő turizmus lehetőségébe  is próbálnak belekapaszkodni. Seres Mária igen dicséretes, pozitív eredményeket ért el a roma / nem roma lakosság közötti konfliktusok megoldásában is.

Ezt követően egy kis zsíros kenyérrel, süteménnyel vendégelték meg a szervezők a résztvevőket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a konferencia valódi civil kezdeményezés, semmilyen állami támogatást nem kapott teljes egészében a szervezők saját munkájából és anyagi teher vállalásából, a résztvevők adományaiból jött létre.

Délután hozzászólásokra volt lehetőség. A hozzászólások többé kevésbé kapcsolódtak az elhangzottakhoz, sokszor ideológiai, politikai területekre kalandoztak el. A hozzászólások közül szubjektíven emelek ki néhányat ami rám nagyobb hatást gyakorolt.

Kicsit disszonáns volt az első hozzászólás, amely a közvilágítás led-lámpákkal történő kiváltásának gazdasági, ökológiai előnyeit fejtegette és ennek pénzügyi finanszirozhatóságát és megtérülési mutatóit mutatta be. Mint kiderült Ő egy ledes világítórendszereket tervező Kft vezetője, így a dolog nekem erősen marketing ízűnek tűnt.

Dr. Jakócs Dániel arról beszélt, hogy a közösségi termelés alapvetően más logikán alapul mint a piacgazdaság (a kapitalizmus) a kettő hosszú távon összeegyeztethetetlen. Rövid távú “túlélési taktikaként” háztáji és üdülő telkek újra felfedezését egyfajta “kiskert gazdaságot” javasolt ami a családok élet körülményeit javíthatná.

Kerekes Zsuzsa saját kezdeményezését és pozitív tapasztalatait ismertette. Másod magával ”felkarolt” egy vidéki roma családot. Két malacot vásároltak a számukra és időnként hozzájárultak azok hízlalási költségeihez.  Amikor a disznóvágásra sor került az egyik állat húsára tartottak igényt a másik a roma családé lett. A kapcsolat azóta is megvan, most hasonló logika mentén növénytermesztési együttműködésen dolgoznak.

Krausz Tamás, Artner Annamária és mások is a termelő eszközök tulajdonlásának, ezen belül is kiemelten a földtulajdonnak jelentőségét hangsúlyozták.

Zollai András arra hívta fel a figyelmet, hogy a “vállalkozó”, “munkabér” szavak csak a negatív példát felhozó előadásban hangzottak el, a sikeresebb példákat ismertető prezentációkban ezek nem fordultak elő – és ez nyilván nem véletlen, ezek más logika mentén működnek.

Számomra érdekes volt az a fiatal felszólaló is, aki városi értelmiségiek egy csoportjának vidékre költözési, közös (részben) önfentartó gazdálkodási  terveiről beszélt.

Fényképalbum

Fogler Tibor
Utopszkij

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük