Krugman szerint fizessenek a dúsgazdagok

krugman
“A legtöbbet kereső amerikai réteget érintő adókulcsok 40 év alatt a felére csökkentek, azaz az adópolitikának köszönhetően ezen rétegek adózás utáni jövedelme megduplázódott” – írja Paul Krugman a The New York Times internetes blogjában. A Nobel-díjas közgazdász nincs meggyőződve ennek áldásos hatásairól.

A Krugman által idézett táblázat az Amerikai Egyesült Államok adórátáit mutatja jövedelemosztályok szerint 1960-tól 2004-ig. Az adóráták struktúrája 40 év alatt jól láthatóan kisimult. 1960-ban a 20. és a 90. percentilis között arányosan oszlott el az adóteher, a magasabb jövedelmű osztályoknál azonban már éles növekedés figyelhető meg. 20 évvel később már érdekesebb minta látható: A legfelső rétegnek magasak maradtak az adórátái, de a 40. és a 95. percentilis közöttieké élesen növekedett. Az új évezredben pedig jelentősen lecsökkent a “felső tízezer” adórátája, míg a középosztályé nagyjából stabilan, magas maradt. Összességében a megfigyelt bő 40 év alatt a nagyon-nagyon gazdagok adóterhelése látványosan mérséklődött (emellett a szegényeké is), a többi jövedelemkategóriában pedig emelkedés volt megfigyelhető.

0710 ado-20120710Az ebből levont tanulságok az adóelmélet egyik alapvetését idézik. Eszerint a magas marginális adókulcsok mérsékelni képesek a társadalmi egyenlőtlenségeket, ugyanakkor visszafogják a többletteljesítményt. Ha bizonyos jövedelemsávban emeljük a marginális adókulcsot, akkor az itt adózók számára ez ellenösztönzőt jelent, ám a magasabb jövedelemtartományokban emiatt emelkedő átlagos adókulcs elősegíti a különbségek csökkenését. Vagyis az összefüggésből elvileg az következik, hogy minél kisebb sávban kell magas marginális adókulcsot biztosítani, ami aztán széles sávban kellően megemeli a felette lévő sáv átlagos adókulcsát. Fontos azonban, hogy az adókulcs emelésének nem a legtöbbet kereső rétegeknél kell bekövetkeznie, ugyanis a magas jövedelműek határadókulcsa már nem okoz egyenlőtlenségcsökkentést (nincs felsőbb réteg, amelynek felnyomná az átlagos adókulcsát), csupán az aktivitás csökkenését idézheti elő. Emiatt csakúgy, mint az Egyesült Államokban, a többi OECD országban is megfigyelhető a marginális adóráták csökkenése.

2009.07.16 12:13 Milyen a jó adórendszer? – 1. rész

Krugman blogbejegyzéséből úgy tűnik, hogy a Nobel-díjas közgazdász nem feltétlenül osztja a fenti gondolatokat, szerinte az amerikai gazdaság nagyon jól elvolt a 60-70 százalékos adókulcsokkal is. Ugyanakkor a neves szakember arra is utal, hogy a gazdagabbak adócsökkentése jelentős szerepet játszott az amerikai jövedelemkülönbségek növekedésében. Ránézve a fenti ábrára ez a megállapítás nem túl meggyőző: az adóterhelés mindössze az egészen gazdag rétegben, a népesség felső 1 százalékánál mérséklődött (ráadásul érdemi csökkenés is inkább csak a felső fél százaléknál van). Ezzel szemben a felső öt százaléknál összességében már egész látványos emelkedést láthatunk az adóterhelésben. Vagyis inkább tűnik úgy, hogy össztársadalmi szinten a jövedelemadó a különbségek mérséklődését szolgálhatta, még azzal együtt is, hogy a “felső tízezer” számára érvényes extrém magas marginális adókulcsok hatékonysági megfontolásokból eltűntek az országból.

FORRÁS: Portfolio

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük