Kuba közelebbről – beszélgetés Kuba nagykövetével

ferrer

Julio César Cancio Ferrer nagykövet a napokban fogadta munkatársunkat és tájékoztatást adott a szigetország aktuális problémáiról. A diplomata a múlt év szeptemberében érkezett Budapestre és tevékenysége Magyarország mellett Bosznia-Hercegovinára is kiterjed. Ferrer nagykövet korábban Szerbiában, Montenegróban, Bulgáriában, Portugáliában és más országokban, valamint az ENSZ mellett látott el diplomáciai feladatokat. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb céljának a kétoldalú kapcsolatok erősítését tartja, amit nem befolyásol, hogy országaink társadalmi és politikai rendszere eltérő.

A februárban tartott parlamenti választásokkal kapcsolatban a Nagykövet megjegyezte, hogy ez fontos része volt a kubai generációváltásnak, amelynek során a „forradalmi nemzedék” fokozatosan átadja helyét az új kádereknek. A parlament tagjainak több mint kétharmada kicserélődött, és az államtanács most megválasztott első alelnöke, Miguel Diaz-Canel a fiatalabb korosztályhoz tartozik. A törvényhozás elnöke Lazo Hernandez lett, aki a 78 éves Ricardo Alarcont váltotta. Raúl Castro államfőnek is ez az utolsó ciklusa, mert nem kívánja újrajelöltetni magát.

A gazdaság átalakítására vonatkozó kérdésre a Nagykövet hangsúlyozta, hogy ez egy évek óta tartó, bonyolult és nagy körültekintéssel végzett folyamat, amit széles nemzeti konzultáció előzött meg. A célkitűzéseket a 2011 áprilisában a Kubai Kommunista Párt VI. kongresszusa határozta meg. A pártszervezetek megváltozott feladataival viszont a tavaly januárban rendezett Országos Pártértekezlet foglalkozott. A párt elsősorban az embert nézi, és nem vesz részt a gazdaság irányításában. A terveket a parlament hagyja jóvá, és a kitűzött célok megvalósításáért az állami szervek a felelősek. A kormányzati irányítás azonban nem jelent a részletekbe történő beavatkozást. A gazdaság korszerűsítése és a bürokrácia csökkentése érdekében a minisztériumok és más főhatóságok létszáma jelentősen kisebb lett és egyes szervezetek megszűntek. Az átszervezéssel felszabaduló munkaerőt elsősorban a gyorsan fejlődő magánszektorba irányítják. A mezőgazdaságban is jelentős változások történtek. Az állami tulajdon megőrzése mellett, mintegy kétmillió hektár földet tartós használatra átadtak a parasztoknak, akik termékeiket a piacokon értékesíthetik. A kisgazdaságok tevékenysége jelentősen hozzájárul az ellátás javításához.

A mezőgazdaság mellett, a magán- illetve szövetkezeti vállalkozások elsősorban a vendéglátásban és a különböző kisipari szolgáltatásokban tevékenykednek. A gazdaság korszerűsítése változásokat okozott a bankrendszerben is, mert új feladatok jelentkeztek (hitelnyújtás stb.), amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Kuba évente mintegy hárommillió külföldi turistát fogad, ami 2011-ben 2,5 milliárd dollár bevételt jelentett. A kivitel szempontjából fontos ágazatok, a nikkelbányászat és a cukoripar. A nikkeltermelés eléri az évi 113.000 tonnát. Kiemelt projektnek számít, a petrokémiai ipar fejlesztése, amelynek alapját az 1990-ben szovjet segítséggel épült, cienfuegosi kőolaj finomító korszerűsítése jelenti. A termelés jelenleg 66.000 hordó/nap, ami a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekt befejezése után 2015-ben 150.000 hordó/napra fog emelkedni.

Az ország nemzeti jövedelméhez jelentősen hozzájárul a 72 országban dolgozó ötvenezer kubai szakember (orvosok, tanárok, edzők stb.) munkája is. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok alakulásáról, a Nagykövet megjegyezte, hogy Barak Obama elnöksége alatt csak a stílus módosult. Visszaállt a Bush elnök előtti helyzet, mert a közvetlen rokonok rendszeres látogatásait ismét engedélyezték. A kubaiakat sújtó több mint öt évtizedes gazdasági és pénzügyi blokád azonban nem enyhült, amit az ENSZ 193 tagállama közül 188 elítélt. Nem történt változás az USA-ban fogva tartott, a terrorizmus ellen harcolt „ötök” helyzetében sem, akiket még a közvetlen rokonaik sem kereshetnek fel. A diplomata nem vár lényeges változást Obama második elnöki időszakától sem, mert a washingtoni politika az emigráció szélsőséges csoportjainak foglya, akik számára a két ország közötti elhúzódó konfliktus komoly anyagi hasznot jelent.

Kuba és az Európai Unió tagállamai közötti kapcsolatok fokozatosan javulnak, ami rövid időn belül a teljes normalizálódáshoz vezethet. George Bush amerikai elnök nyomására, José Maria Aznar spanyol miniszterelnök által 1996-ban kezdeményezett Kuba ellenes „közös álláspont” gyakorlatilag megbukott. Venezuela és Kína után, az EU a szigetország legfontosabb kereskedelmi partnere. A kölcsönös forgalom 2011-ben 2,1 milliárd euro értékű volt. Brüsszel elítéli az amerikai blokádot és a más államok szervezeteit is sújtó Helms-Burton törvényt. Az ország nemzetközi tekintélyét növelte, hogy 2013. elején Raúl Castro államfő, átvette a harminchárom tagállamból álló Latin-Amerikai és Karibi Országok Közösségének (spanyol rövidítése: CELAC) soros elnöki tisztét. Az esemény politikai sikert is jelent Kuba számára, mert Washington nyomására a szigetországot a hatvanas évek elején kizárták a regionális csoportokból, és most elnökként térhetett vissza. A CELAC következő közgyűlését 2014-ben Havannában fogják tartani.

A korábbi évekhez képest a kubai-magyar gazdasági kapcsolatokban némi élénkülés tapasztalható. A 2011-ben tartott havannai Nemzetközi Vásáron, a FIHAB-on több magyar vállalat küldöttei is részt vettek és a két ország illetékes államtitkárai a forgalom bővítését célzó megállapodást írtak alá. A kölcsönös és közvetlen árucsere 2011-ben 2,1 millió dollár értékű volt, ami nincs arányban a lehetőségekkel. Előkészítés alatt van a kereskedelmi kamarák közötti kapcsolatok megújítása. Az utóbbi időben napirendre került több vegyesvállalat létesítése, amelyek a turizmus, a cukoripar, a biotechnológia és a szállítás területén működnének. A közös elképzelések között szerepel, Trinidad város közelében lévő Playa Anconnál egy szálloda építése is. Az érdeklődést jelzi, hogy az idei első negyedben mintegy 400 magyar turista kereste fel a szigetországot. Kubai részről támogatnák a tudományos kutatásban történő együttműködést és a diákcsere újra indítását. Julio César Cancio Ferrer nagykövet szerint, a magyar parlament Magyar-Kubai Baráti Tagozatának a múlt év márciusában történt megalakulása hozzájárulhat a két törvényhozás közötti intézményes kapcsolatok létrehozásához is.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük