Lehet elvárásunk az ápolókkal szemben?

Ápolók dolgoznak egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Olyan nemzetközi szerződés megalkotását tűzte ki célul a Nemzetközi Jogi Intézet, ami a világjárványok államközi kezelésében sorvezetőként szolgálhat. Erre azért van szükség, mert jelenleg nincs szabályozva, milyen elvárásai lehetnek a társadalomnak és az államnak az egészségügyi dolgozókkal szemben.

Úgy kell helyt állniuk, mint a katonáknak? Vagy még sem?

Az mta. hu tudósítása szerint a dokumentum kidolgozását egy 15 tagú jogászokból álló nemzetközi bizottság végzi, amelynek tagja Lamm Vanda akadémikus, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke is.

„Az orvosok és ápolók elkötelezettek a hivatásuk iránt, felesküdtek a gyógyításra, s amikor ezt a hivatást választották, tudták, hogy veszélyekkel jár. Felmerül azonban a kérdés, hol húzódik a határ munkájuk ellátásának kötelezettsége és a saját életük, egészségük veszélyeztetése között” – magyarázta a dokumentum megalkotásának a fontosságát Lamm az mta.hu-nak.

Mint mondja, egy katona esetében nem számít rendkívüli elvárásnak, hogy feladata teljesítése érdekében akár az életét is feláldozza, erre kötelezi az esküje, de ugyanezt nem kívánhatja a társadalom például egy ápolótól.

Ha az állam, a társadalom elvárásokat fogalmaz meg az egészségügyi dolgozókkal szemben, akkor ezt úgy teheti meg, hogy feladataik ellátásához biztosítja számukra a szükséges és legmagasabb színvonalú védőeszközöket.

A testület várhatóan a jövő év tavaszára készülhet el a dokumentummal, amelyet a Nemzetközi Jogi Intézet 2021-es pekingi kongresszusán fogadhatnak majd el, s amelyben külön passzust szentelnek az államok közötti hiteles és korrekt információátadás kötelezettségére, arra, hogy milyen érdemi, konkrét adatokat kell egészen rövid határidőkkel megosztaniuk egymással például egy világjárvány idején.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

  •  
  •  
  •  
  •