„Lenin egy történelmi termék”

Krausz Tamás 2015

A Corvinus Társadalomelméleti Kollégium szervezésében tartott „Beszélnünk kell Leninről” című rendezvényen népes nézőközönség gyűlt össze kedd este, hogy meghallgassa Krausz Tamás előadását.

Krausz előadását azzal kezdte, hogy egyfelől Lenint képtelenség röviden, „egy mondatban, vagy egy oldalon” elintézni, másfelől a megértést nehezíti a mainstream, ami jóformán patás ördögnek ábrázolja, de ugyancsak nehezíti a korrekt Lenin-kép felvázolását mindaz, amit „marxizmus-leninizmus” címen a létező szocialista időszak örökségként a kutatásra hagyott.

Az előadó szerint Lenint elsősorban csak a maga korából lehet megérteni. Ha ezen a vonalon haladunk, akkor könnyen rájövünk, hogy Lenint nem lehet beskatulyázni, Lenin elsősorban forradalmár volt, minden cselekedetét csak és kizárólag ebből az alapállásból lehet megérteni. (Tehát butaság őt filozófusnak, közgazdásznak, történésznek vagy politikai kalandornak címkézni.)

Másfelől az orosz viszonyok ismerete elengedhetetlen a bolsevizmus megértéséhez, továbbá, hogy akkor és ott milyen más alternatíva mutatkozott. Mint ismeretes Lenin, Trockij és a bolsevikok álltak az egyik oldalon, Kolcsak, Gyenyikin és a fekete százak a másik oldalon. Tehát a cár utáni orosz világ alternatívája egy fasisztoid katonatiszti diktatúra lett volna.

Krausz szerint a „lenini út” egy akkor felemelkedő nemzetközi munkásmozgalomnak, az orosz történelemnek sajátos fejlődésének és a világháborúnak volt a terméke. Amikor ma, a baloldal újra utat keres, végig kell gondolni a megelőző alternatívák folyamatait. Az nem tagadható, hogy Lenin beírta magát elméleti, politikai, társadalmi alternatívaként a XX. század történelmébe. És mint ilyen, érdemes visszanyúlni hozzá a jelen az útkeresőinek, de nem szabad elfedni, hogy a jogi-politika kategóriákat soha semmikor nem szabad abszolutizálni az általános emberi rovására.

Ha Lenin ma élne, biztosan mindent másképpen csinálna, talán nem is Oroszországban élne, de alapvető elvi kiindulópontján, a tőke-munka ellentét taglalásán és a tulajdonviszonyok vizsgálatánál, tehát a módszerén nem változtatna.

Éppen ezért a mai forradalmároknak, amennyiben komolyan gondolják feladatukat, a világ megváltoztatását, úgy az őket körülvevő világot kell elemezniük, megérteniük és kooperáló hálózatokat kell kialakítaniuk munkájuk összehangolására. Ha ez nincs, akkor el lehet menekülni a kocsmába a valóság elől, igaz a valóság előbb-utóbb bedörömböl az ablakon.

Ezek után Krausz Tamás – az immáron angolul is beszerezhető – vaskos Lenin-monográfia szerzője, visszatért nyitógondolatához és arról beszélt, hogy félrevezető a létező szocializmus későbbi bűneit felhánytorgatni Leninnek, pláne 25 évvel a rendszerváltás után. A mostani antikommunista közhelypufogatás csak elkeni a mai valóság, a mai rendszer bűneit, „pedig lenne miről beszélni, ha jobban körbenéznénk”.

Az előadás jó hangulatban telt, mind az előadó, mind a hallgatóság egy építő élménnyel gazdagodva ihatott meg egy sört a közeli büfében.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük