Likvid demokrácia

vote

Állandó vesszőparipám – és ahol csak tehetem, el is mondom -, hogy ha egy új szervezet alakul a civil életben, a politikában vagy a két terület metszetében, akkor messze nem elégséges az, hogy csak új, eddig el nem koptatott, hiteles arcokat vonultatnak fel, hanem egyben képesnek – és ami még fontosabb, bátornak – kell lenniük újat is mondani. Ha ezek a formációk csak olyasmit tudnak szajkózni, és olyasmit akarnak visszahozni, amely a múltban egyszer már leszerepelt, vagy láthatóan nem működött, akkor megette az egészet a fene. Mostanában a demokraták között is nagy kérdés a demokrácia jövője. Az alapvetés, hogy szüksgé van rá, ám az már egy nyitottabb kérdés, hogy miféle demokráciára is van szükség?

Látható, hogy a jelenlegi szigorúan képviseleti demokrácia az emberi gyarlóság miatt bukdácsol, de azt javaslom, hogy ne öntsük ki a fűrdővízzel a gyereket is. Ne támogassunk ismét diktatórikus kormányokat, csak azért, hogy “rend” legyen a szabadsággal szemben, hanem keressünk olyan demokrácia modelleket, amelyek működnek. Az egyik ilyen lehetőség a részvételi demokrácia, amely csak abban az esetben működőképes, ha a polgárok kellően nagy számban öntudatosak, és gyakorolják is a választási jogosultságukat. Valljuk meg férfiasan, ettől még messze vagyunk. De akkor mi a megoldás? Érdemes lenne elgondolkodni egy átmeneti, vegyes rendszeren, amelynek alapjait a Kalózpárt már ki is dolgozta. – N.C.D, szerkesztő.

Milyen legyen egy új politikában a döntéshozási struktúra?

A Kalózpárt számára fontos, hogy egy más demokráciáról, egy új politikai döntésformáló szerkezetéről vitázzon és ezt megteremtsen. Hiszünk abban, hogy a Zemberek nem szavazógépek és a demokráciát élettel is feltudják tölteni.

Mi ez a likvid demokrácia?

Azt a voksolási rendszert jelenti, ami a szavazatok átruházhatóságában nem korlátozott. Ez egy bármikor leadható és visszavonható és átruházható szavazatok rendszere.
Amíg az indirekt (képviseleti) demokráciánál egy képviselő és a direkt (bázis)demokráciánál pedig az összes tag véleményét figyelembe kell venni, addig a likvid demokráciánál egy folyékony átmenet van a kettő között. A likvid demokrácia a direkt és indirekt demokrácia „vegyülete“.

Ebben a rendszerben minden részvevő meghatározhatja, hogy a saját véleményét szeretné-e kifejezésre juttani vagy más személyek által akarja magát képviseltetni. Konkrétan ez úgy nézne ki, hogy minden szavazó tag szavazati jógát visszakérheti és nem kell ezért a következő választásig várnia. Ez egy állandó mozgásban lévő folyamat, vagyis a szavazati jogosultságok, a szavazatok állandó mozgásban vannak. Ezért nevezik folyékony, azaz likvid demokráciának (liquid democracy). Ez hasonlít a delegált, kötött mandátumú választási eljáráshoz, de ez ezen túlmutat.

Miért van szükségünk erre?

A jelenlegi pártok működési struktúrája azt mutatja, hogy a belső feszültségek és válság okai kevésbé az alapelvek elfogadásában, mint inkább a kommunikációs rendszer működésében vannak, ami egyre kevésbé elégíti ki korunk demokráciaigényét, ami a bázisdemokrácia irányába mozdult el. Az igazi demokrácia azt jelenti, hogy a különböző témákban a Zemberek a választási időszaktól függetlenül véleményt tudjanak nyilvánítani (ha akarnak) és nem négyévenként szimpátióból, vagy egy nem kötelezően megvalósítandó pártprogramról szavazhatnak. Tehát a Kalózpárt hisz abban, hogy nemcsak választásokra, hanem állandó választási lehetőségre van szükségünk.

Mi a választópolgár viszonya a likvid demokráciához?

Minden tag bármikor szabadon eldöntheti, hogy a reprezentatív és a direkt demokrácia skáláján hol szeretne elhelyezkedni. Tehát a választópolgár a voksát leadhatja direkt, vagy tovább delegálhatja.

Szeretnék egy példát látni erre!

liquidA likvid demokrácia megvalósítható lehetne úgy egy szervezeten belül, mint az egész társadalomban. A mai információtechnológiás korunkban a demokratikus diskurzus kibontakozásának modern technikai feltételei adottak, amivel a társadalom szélesebb körei is bevonhatóak lennének. A likvid demokrácia bevezetéséhez nem kell társadalmi forradalmat csinálni, a jelenlegi rendszeren belül is kialakítható lehetne ez.

a) A társadalomban:
Mondjuk a környezeti politikában szeretném voksomat a P pártnak, az adózási témában XY személynek, a szociális politikában az SZ szervezetnek delegálni, hogy majd ők döntsenek, mivel jobban értik a témát és én megbizok bennük. A családpolitikáról és az otthonszüllésről viszont direkt én szeretnék szavazni.
A mixelés elve azért fontos ebben, hogy a Zembernek a voksok kötegét ne kelljen egy pártnak leadni. Ugyanakkor ha ezek a pártok valamihez nem értenek, a választó tagok a témák mentén szakembereket választhatnak ki, akikre a döntést átirányítják.
Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy a szavazatokat folyamatosan lehet változtatni, visszavonni és újra kiosztani.

b) Egy szervezetben:
Először is a belső döntéshozatal kultúrájában az átirányítás (proxy) elvét és szellemét kell meghonosítani. Vagyis minden tagnak joga van minden témában egy szavazatot leadni, vagy ha úgy érzi, hogy nem ért a vitatott ügyhöz, szavazati jogát képes egy másik bizalmi tagra delegálni. Ez a bizalmi személy szintén továbbadhatja a jelenlegi két szavazati jogát egy munkacsoportnak, vagy saját maga is leadhatja az igen/nem szavazatát a témában. Például a szerzői jog kérdésében még nem győzött meg a Kalózpárt programja, határozatlan vagyok. Ezért szavazati jogomat átadom az erre a célra létrejött munkacsoportnak, akik talán konszenzust értek el ebben, de ha nem akkor ők visszaküldik nekem, vagy akár egy szervezeten kívülálló személynek delegálhatják, akit ez alkalommal bevontak a véleményformálásba.

Mi a célja a likvid demokráciának?

A célja ennek az eljárásnak az, hogy a döntések ne a képviselők, választottak gyűlésein szülessenek, hanem a társadalomban és a szervezetben folyamatosan a részvételi és bázisdemokrácia érvényesülhessen. Ez megnehezíti a döntéshozó klikkek kialakulását, a lobbycsoportok befolyását és a hatalmi erők visszaélését hatalmukkal.

De mégis van-e ezzel a technikával probléma?

Problémák minden rendszeren belül vannak. A jelenlegi urnás rendszer sem tökéletes. Ezt a szavazási módszert is alaposan körbe kell járni és kiértékelni úgy elméleti, mint technikai szinten. Mivel ez egy számítástechnikai rendszerrel működhetne ideálisan, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az adatbiztonsági kérdésekre. A likvid demokrácia nem szabad központi szervermanipuláció áldozatává váljon. A jelenlegi kriptográfiai titkosítással és decentralizált szerverrendszerrel jól és biztonságosan működhetne ez a szoftver.

Van-e már valami nemzetközi tapasztalat ezzel kapcsolatban?

Igen, ilyen jellegű társadalmi kezdeményezések léteznek:

http://campaigns.wikia.com/wiki/Liquid_Democracy
http://liqd.net/

http://echo.to/

http://www.public-software-group.org/

http://en.wikipedia.org/wiki/Proxy_voting

Milyen szoftver kellene ehhez?

Jelenleg a következő szoftverprojektek léteznek:
LiquidFeedback: Pl. ez a közös politikai véleményalkotáshoz egy szabad szofver, amit a német, a svájci és a brazil kalózpárt szervezetei már használnak.

http://liquidfeedback.org/

Votorola: http://u.zelea.com/w/User:ThomasvonderElbe_GmxDe/Votorola
Adhocracy: http://wiki.liqd.net/Adhocracy
Echologic: http://echo.to/
Liquidizer: http://liquidizer.github.com/


FORRÁS:
http://kalozpart.org

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük