Ma Athén, holnap Budapest!

Ciprasz Vörös háttér

Görögországban a vártnál jóval nagyobb arányban mondtak nemet a választók az EU és az IMF diktátumaira. Ésszerű, méltányolható és szabad döntés született.

Az Alexis Tsipras vezette kormány egy rendkívüli felhatalmazást nyert arra, hogy tovább vívja az ország gazdasági és jóléti szabadságharcát. A népszavazási győzelem azt is jelenti, hogy véget kell érjen az a rémálom, amely egy fejlett és jómódban élő országot alig több, mint egy évtized alatt a teljes összeomlás szélére sodort.

Miként jutott idáig Görögország? A lavinát egyértelműen a feneketlen pénzeszsákként működő Olimpia indította el. Ki kell hangsúlyozni, hogy a görög elitpártok és politikusaik nyakló nélkül adósították el az országot, a felvett hitelek jelentős részét egyszerűen ellopták az Syriza előtti évtizedben. Természetesen azt sem feledhetjük, hogy az Európai Unió illetékes szervezetei, akiknek ugyan látnia kellett a kialakuló és mélyülő válságot, cselekvés helyett egyértelműen hagyták lopni az elitpártokat, sőt az eladósodásnak javarészt francia és német haszonélvezői voltak, az itteni bankok és fegyvergyárak.

A görög kormány most népszavazással is megerősített stratégiája egy kompromisszumokat kínáló megoldás. Alexis Tsipras elsősorban fizetési haladékot kér, olyan átmeneti időszakot, amely alatt a görög társadalom és gazdaság legalább levegőhöz juthat. Sokan joggal vetik fel alternatív megoldási javaslatként, hogy ezeket a kölcsönöket nem is kellene visszafizetni, mert azok kihelyezése felelőtlen pénzügyi lépés volt a hitelnyújtó bankok részéről. Az EU és az IMF illetékesei az elmúlt években éppen emiatt nem is Görögországot mentették, hanem azokat a jellemzően francia és német bankokat, amelyek a görög elitpártokkal közösen egy klasszikus pilótajátékban vettek részt. Azt a hitelt, amelyet lényegében már a kiutalás előtt elloptak, nem lehet visszafizettetni a görög néppel.

A népszavazás nem csak a megszorításokról, hanem a szolidaritásról is szólt. A helyi televíziók, rádiók, újságok, média és a munkáltatók egész kampánya arra épült, hogy az Igen szavazat mellé állítsa azokat, akiknek még van munkája, jövedelme és valamilyen egzisztenciája. A görög középosztály azonban hátat tudott fordítani állítólagos osztályérdekének, nem dőlt be az elitpártok hazugságkampányának, nem hitték el, hogy nekik lehet úgy jó, ha mindenki másnak rosszabb lesz. Nem véletlenül mondta a görög kormányfő a választás éjszakáján, hogy a döntés az egész görög nép győzelme volt, mert a Nem szavazatok elsöprő többsége valódi nemzeti egységet mutatott.

Magyarországon kevesen tudtunk és mertünk kiállni a görögök és Alexis Tsipras kormánya mellett. Tisztelet és köszönet azoknak a szakembereknek, akik a magyar közéletet eluraló görögellenes lincshangulat ellenére merték vállalni véleményüket a nagy nyilvánosság előtt is. Nem feledhetjük, hogy milyen kártékony és ostoba kampányt folytatott a liberális-polgári média, ki kell emelni az ATV és a HVG csúcsra járatott görögellenes gyűlöletkampányát.

Azt sem feledhetjük, hogy a hazai pártok többsége az Igen mellett állt közvetve vagy közvetlenül. Orbán Viktornak hatalmas pofont jelent, hogy miközben ő minden szempontból megfelel az EU és az IMF elvárásainak, szabadságharcos szólamai cifra hazugságok csupán, immár láthatunk Európában olyan valódi államférfiakat, akik tudják és merik azt tenni, amire felhatalmazást kaptak a választóktól. Természetesen a Jobbik politikusai sem örülhetnek a Syriza kormány sikerének, mert az a szolidaritásról, a nép minden tagjának összefogásáról szól. A Jobbik azonban csak a gyűlöletre, a kollektív félelemre tud építeni, támogatottsága csak addig lehet a mostani szinten, míg fel nem tűnik a hazai politikai palettán a magyar Syriza.

Az önmagát baloldalinak hazudó MSZP és a többi polgári párt is a behódolást, Görögország gazdasági kapitulációját támogatta. Ez jól mutatja, hogy mire lehet számítani, ha ismét a hatalom közelébe kerülnének. Ők bármikor kéjes örömmel vállalnának újabb megszorításokat, szorgalmas helytartói lennének ismét az EU és az IMF illetékeseinek.

A Kádár János sírjánál megemlékezést tartó Thürmer Gyula is Görögországra hivatkozott, tette ezt úgy, hogy az ő helyi szövetségese, a Görög Kommunista Párt (KKE) lényegében egy platformra helyezkedett azokkal, akik az igenek mellett kampányoltak. Miközben Thürmer úr a nyilvánosság előtt Alexis Tsipras vezette szabadságharc mellett szónokol, aközben azon hazug baloldaliakkal van, akik epekedve várják a Syriza és vele együtt a görög nép bukását.

Abban biztosak lehetünk, hogy a népszavazási győzelem csak egy fontos mérföldkő egy egyenlőtlen gazdasági háborúban, a valódi harc csak most kezdődik, hisz az a nyilvánvaló puccsista hozzáállás, amely az EU és az IMF illetékeseire volt jellemző az elmúlt időszakban, várthatóan nem fog megváltozni, minden eszközzel azon lesznek, hogy polgárháborús hangulatot teremtsenek az országban és bármilyen eszközzel eltávolítsák a hatalomból Alexis Tsiprast és a radikális baloldalt. Egyértelmű, hogy már keresik azt, aki Görögországban el tudja vállalni azt a hóhérfeladatot, amelyet Pinochet tábornok Chilében elvállalt Allende megbuktatása után. Ebben a helyzetben nélkülözhetetlen, hogy az egész görög nép érezze a szolidaritás erejét. Fontos, hogy Magyarországon legyünk minél többen, akik a széles nyilvánosság előtt is támogatjuk az ügyüket, segítjük, hogy ne a jobb vagy a liberális oldal hazugságaiból tájékozódhasson a hazai közvélemény.

A görögök bátorsága és sikereik ösztönzően kell hassanak ránk is! Magyarországon is meg kell erősíteni azt a pártot, amely képes alternatívája lenni az elitpártoknak. Szükség van magyar Syrizára, biztos vagyok benne, hogy kitartó és hiteles munkával el tudjuk érni, hogy a Balpárt a hazai baloldal vezető ereje, a magyar Syriza legyen. Ami ma Athénben megvalósítható, az holnap Budapesten is az lehet, de csak akkor, ha merünk és akarunk egy szolidáris és erős magyar társadalomban hinni. Ehhez nemet kell mondjunk a szolgaságra, a mindent eluraló hazugságra és a gyűlöletmozgalmakra és igent a szabadságra, az igazságra és szolidaritásra! Valódi összefogásra, valódi nemzeti egységre van szükség!

Kalmár Szilárd,
Elnök, A BAL – Balpárt

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük