Ma ciki Schmitt Pálnak lenni

kaloz

Kalmár Szilárd, a M.U főszerkesztőjének, a Köztársaság Barátjának 2012.01.21-i beszéde a Várban, a Dísz téren rendezett, “Ünnepélyes diploma(f)osztó” rendezvényen.

Ha hazánk valóban Európai ország lenne, akkor a Magyar Köztársaság köztársasági elnökét ma már nem Dr. Schmitt Pálnak hívnák.
Ha hazánk valóban Európai ország lenne, akkor nem kussolna szégyenteljes módon az ország kulturális és tudományos elitjének jelentősebb része.
Ha hazánk valóban Európai ország lenne egy valóban európai jobboldallal, akkor már tudnánk, hogy ki lesz az új köztársasági elnök Schmitt helyett.
Ha hazánk valóban Európai ország lenne, akkor az országot vezető politikusok jólétről, biztonságról beszélnének háború és lőporfüst helyett.

Ha hazánk valóban európai ország lenne, akkor ezek a lőporfüstszagolók nem mozgósítanák fanatikus híveiket, ezzel félemlítve meg az ország többségét. Mert ne legyen illúziónk. Akik ma a Hősök terétől a Kossuth térig vonulnak – nekik ugye szabad – azért teszik ezt, hogy fitogtassák az erejüket. A helyzet azonban az, hogy mi nem félünk ettől a kisebbségtől, ami soha nem is volt kétharmad. Éppen azért vonulnak most is, mert ők félnek. Mitől félnek? A magyar néptől félnek.

Ha hazánk valóban európai ország lenne, akkor a határainkon túl élő magyar testvéreink nem követnék el azt a hibát, hogy egyetlen párt mellé állnak oda. Mert nekik a látszat ellenére egyetlen nagy ellenségük van, Orbán Viktor és a magyar jobboldal! Szlobodan Milosevics 1989-ben azt mondta a koszovói szerbeknek, hogy „senki sem emelhet kezet rátok”. Tudjuk mi lett a vége. Ma Orbán Viktor is ezt mondja a határokon túlra szakadt testvéreinknek. Nehogy ebből is katasztrófa legyen! 

Ha én Schmitt Pál helyében lennék, önként lemondanék. Felállnék, összecsomagolnám a motyómat és kilépnék a magyar közéletből. Mert, ma ciki Schmitt Pálnak lenni. Ciki, ha találkozik diplomatákkal, vagy más állami vezetőkkel, de akkor is ciki már, amikor általános iskolások közé megy vagy megtekint egy disznótelepet és attól kell tartania, hogy ki szól be neki valamely cikisége miatt.

Mire várunk? Mi történhet? Hosszú és keserves küzdelem lesz, amíg megszabadulunk ettől a virtcsafttól. Sokan bíztak a nemzetközi nyomásban, de ma úgy érzem, hogy Európa csendes, újra csendes. Sőt, Európa jobboldali pártjai cinikus passzivitással nézik, hogy mi történik ebben az országban.

Ezért, ha valóban európai ország akarunk lenni, akkor meg kell szervezni magunkat. Az elégedetlen emberek sok milliónyi táborát. Senki se érezze azt, hogy nincs kihez fordulnia, ha szembe akar menni az rezsimmel. Ha kivonulunk a közéletből, ha elfordulunk a valóságtól, akkor azzal csak ők nyernek. Ha aktivizálódunk, szervezkedünk és cselekszünk, akkor felébresztjük ezt az országot. Lépjetek be demokratikus pártokba, mozgalmakba, ellenzéki szervezetekbe! Bíráljátok a rendszert az utcán, és az interneten is. Blogoljatok, posztoljatok és kommenteljetek, ne a csodára, a mások által megvívott győzelemre várjatok, hanem tegyétek oda magatokat!

Egy hibát pedig ne kövessetek el! Ne álljatok be a szélsőjobboldal táborába. Vona soha nem fog egy oldalra állni a demokratákkal. Vona a Fidesz aranytartaléka, amely éppen most szívja fel az onnan lemorzsolódó szavazókat. Tegyétek mindenhol nyilvánvalóvá, hogy aki Vonára szavaz, az Orbánra szavaz!

Schmitt Pál pedig mondjon le!

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük