Már nevek is vannak, hogy kiket figyeltetett a kormány az izraeli kémprogrammal

Magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A megfigyelt célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek is. Ezt a derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.

Az összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – részvételével zajló nemzetközi nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.

Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.

A Pegasus a telefonok szoftvereinek olyan hibáit használja ki a távolról, észrevétlenül történő behatolásra, melyekről még maguk a fejlesztők, gyártók sem tudnak. Ezeken a réseken keresztül a telefonkészülékbe bejutva nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit tudták lehallgatni, hanem hozzáfértek a legbizalmasabb információikhoz, például az emailjeikhez és egyéb üzeneteikhez, továbbá fotóikhoz és videóikhoz is.

A Pegasus annyira komoly kiberfegyvernek számít, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehetne bevetni, de a tényfeltáró projekt kiderítette, hogy az NSO ügyfelei legalább 10 országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen.

A több mint 300 magyarországi célpont közül egyelőre többek között a következő embereket azonosították be:

  • Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, akiknek esetében a telefonok utólagos vizsgálata ki is mutatta, hogy a készülékeiket feltörték az NSO szoftverével. Továbbá Dercsényi Dávidot, a Hvg.hu korábbi újságíróját, valamint egy negyedik újságírót, aki azt kérte, hogy ne írja le a nevét a Direkt36.
  • Egy magyar fotóst, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
  • Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosát – akit már régóta érnek támadások kormányzati körökből –, valamint több olyan más üzletembert, akik Varga házában vettek részt egy közéleti témájú vacsorán 2018-ban. Az utólagos vizsgálatok megerősítették, hogy legalább egy vendég telefonját biztosan fel is törték az NSO programjával. A Varga-féle találkozón részt vett Chikán Attila közgazdászprofesszor is, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, akinek telefonszáma szintén feltűnt a kiszivárgott adatok között.
  • Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és egyik legközelebbi bizalmasát. Mindketten a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor Simicska egy egész médiabirodalom tulajdonosa volt, és nyíltan támadta a kormányt. (Simicska nem használt okostelefont, ezért őt magát ezzel a szoftverrel nem lett volna értelme célba venni.)
  • A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
  • Emellett több más magyar közszereplő is szerepel a célpontként kiválasztottak között,többek között egy tekintélyes ügyvéd és egy ellenzéki városvezető – az ő történetükről a következő napokban fog beszámolni a Direkt36.

Az NSO határozottan állítja, hogy ők csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat, és számos információ mutatja azt, hogy Magyarországon az után jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.

Maguk a magyarországi célpontok is számos esetben arra utalnak, hogy magyar hatóságok állhatnak a célpontok kijelölése mögött. A telefonszámok alapján ugyanis olyan célszemélyeket is beazonosítottunk – például elítélt bűnözőket –, akik ellen a nyilvánosan elérhető információk alapján a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat. A nemzetközi tényfeltáró projekt több más ország esetében is arra jutott, hogy a helyi hatóságok a kiberfegyvert egyszerre használják az előírásoknak megfelelően és visszaélésszerűen.

Az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábja megvizsgált 67 olyan készüléket, amelyek a kiszivárgott adatbázis alapján célpontjai lehettek kémszoftveres támadásnak. Ezek közül 23 esetben megállapították, hogy valóban feltörték a telefont Pegasusszal, 14 esetben pedig a behatolásra tett kísérletre utaló nyomokat találtak. A maradék 30 vizsgálatnál nem volt ilyen eredmény, de számos esetben ennek az volt az oka, hogy a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok. Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján az AI stábja egyértelműen meg tudja állapítani a készülék feltörését. De még az Android-telefonok között is volt három, amelyek megfigyelési kísérletek jeleit mutatták, találtak ugyanis rajtuk sms-eket, amelyek a Pegasus nyomait viselték.

A magyar kormány is részletes kérdéssort kapott, benne az ebben a cikkben szereplő összes lényeges állítással, és ezek egyikét sem tagadták, illetve nem reagáltak rájuk érdemben. Annyit közöltek, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

A titkos információszerzés szabályai nagyon lazák Magyarországon. A hatóságok – és különösen a nemzetbiztonsági szolgálatok – nagyon széles körben és rendkívül csekély külső ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá lényegében bárkit, akár egy a Pegasushoz hasonló, lényegében kiberfegyvernek számító kémszoftverrel is. A héten derült ki, szintén a kanadai Citizen Lab kutatása nyomán, hogy Magyarországon is jelen lehet egy másik izraeli cég, a Candiru kémszoftvere is.

„A nemzetbiztonsági megfigyelések tekintetében Magyarországon van az egyik legrosszabb helyzet az északi féltekén” – mondta dr. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakmai igazgatója. „A legtöbb országban vagy szigorú szabályok vannak arról, hogy az állam kit és mikor vehet megfigyelés alá, vagy erős, nemcsak politikai, hanem jogi kontroll van afelett, hogy a különböző szolgálatok miként végzik a munkájukat. Magyarországon egyik sincs jelen” – tette hozzá.

A megfigyelt vacsora
június 5-én, két hónappal a Fidesz újabb kétharmados győzelme után, egy hétfős társaság gyűlt össze egy közéleti témájú beszélgetésre Varga Zoltán milliárdos üzletember budai házában. A kellemes nyári estén a vendégek a ház mögött elterülő hatalmas teraszon ültek le egy különféle falatkákkal megrakott asztal köré.

A vendégek többsége szintén üzletember volt, bár egyikük sem annyira ismert, mint a házigazda, aki régóta szereplője a leggazdagabb magyarokat felsoroló listáknak, és ő a tulajdonosa az egyik legnagyobb magyar médiacégnek, a 24.hu nevű hírportált is kiadó Centrál Médiacsoportnak. Az üzletemberek mellett részt vett a vacsorán Chikán Attila, az egyik legtekintélyesebb magyar közgazdászprofesszor, aki az első Orbán-kormányban miniszteri posztot töltött be, az utóbbi években azonban nyíltan bírálta a Fidesz politikáját. Több más vendég is kritikusan állt hozzá a kormányhoz, és csalódottak voltak az áprilisi választási eredmény miatt.

A találkozó apropóját az adta, hogy megvitassák egy új, közéleti témákkal foglalkozó kutatóintézet létrehozását. Az elképzelés az volt, hogy ez a szervezet nemcsak kutatásokat végezne, hanem azok eredményeit adatvizualizációk formájában vagy más könnyen befogadható módon tenné közzé, hogy minél több embert elérjenek vele. Az intézet a politikai oldalaktól függetlenül működött volna, de részben azzal a céllal merült fel a létrehozása, hogy ellensúlyt képezzen a kormányzati politikai propagandával szemben.

A kutatóintézetből azonban végül nem lett semmi. A Vargánál folytatott beszélgetés hamar átcsapott egy általános és némileg csapongó beszélgetésbe a politikai helyzetről. „Tipikus magyar beszélgetés volt. Ott ültünk, és mindenki elmondta, hogy baszki, de szar a helyzet, de aztán nem lett belőle semmi” – idézte fel az egyik résztvevő.

A Pegasus magyar használóinak a figyelmét ugyanakkor a jelek szerint felkeltette az összejövetel. A találkozó mindegyik résztvevőjének telefonszámát kiválasztották célpontnak a nemzetközi tényfeltáró csapat birtokába jutott információk szerint.

Sikerült megvizsgálni a találkozó két résztvevőjének is a készülékét, és ebből kiderült, hogy az egyikük esetében biztosan behatoltak a telefonba, és hozzáfértek minden rajta lévő adathoz. Az AI vizsgálatának eredménye szerint 2018. június elsején – négy nappal a vacsora előtt – törték fel először a telefonját. A találkozó ekkor már bőven szervezés alatt állt, Varga ugyanis hetekkel korábban meghívta a résztvevőket. A vizsgálata kimutatta, hogy a feltört telefonba még több más alkalommal is bejutottak a következő hetekben. Az utolsó behatolás július 10-én, több mint egy hónappal a találkozó után történt.

A vacsora egy másik résztvevőjének esetében annak volt nyoma, hogy megpróbáltak bejutni a telefonba, de a vizsgálat nem tudta egyértelműen megmondani, ez sikeres volt-e. Az Amnesty International vizsgálata szerint a készüléken történtek olyan műveletek, amelyek gyanúra adtak okot, de nem sikerült elég adatot találni, amellyel kétséget kizáróan meg lehetett volna állapítani a telefon feltörését.

Vargát nem érte óriási meglepetésként, amikor a tényfeltáró csapat tagjai megkeresték azzal, hogy őt és vacsoravendégeit célba vették a kémszoftverrel. Az üzletember ugyanis nem sokkal a 2018 júniusi találkozó után kapott egy jelzést arról, hogy megfigyelték őket.

„Két héttel a vacsora után valaki megkeresett, és közölte, hogy tudom, hogy volt nálad ez a vacsora, ez nagyon veszélyes, nem kellene ilyet csinálnod” – idézte fel Varga, aki a beszélgetőpartneréről annyit árult el, hogy egy korábbi alkalmazottja volt, akinek nagyon szoros kormányzati kapcsolatai vannak. Varga megkérdezte tőle, hogy honnan hallott a vacsoráról, de a beszélgetőpartner erre csak annyit mondott, hogy hallotta valahonnan. „Őszintén szólva, akkor nem gondoltam, hogy ennek bármilyen jelentősége lett volna” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy abban biztos, hogy nem a vacsora résztvevőitől szivárgott ki információ a beszélgetésről.

Újságírók nyomában
Panyi Szabolcs és Szabó András 2019-ben is ugyanúgy végezték a munkájukat a Direkt36-nál, mint máskor. Háttérbeszélgetéseket folytattak érzékeny politikai témákról, bizalmas iratokat szereztek meg kormányközeli üzletekről, és igyekeztek az összegyűjtött és ellenőrzött információkból cikkeket írni. A munkájuk során – hasonlóan a Direkt36 többi munkatársához – titkosított kommunikációt lehetővé tévő telefonos applikációkat használtak. Így beszéltek a kollégáikkal, és így szervezték le az interjúalanyaikkal való találkozókat is,és ezen keresztül osztották meg cikkvázlataikat a szerkesztőikkel.

Fogalmuk sem volt róla, de az óvintézkedések ellenére heteken, illetve hónapokon át megfigyelték őket. 2019-ben ugyanis mindketten célpontjai lettek a Pegasusnak.

Az ő esetükben az Amnesty International biztonsági stábjának vizsgálata ki is mutatta, hogy a telefonjaikat több alkalommal is feltörték 2019 tavasza és ősze között. Míg korábban a telefonok feltörése általában úgy történt, hogy a felhasználók kaptak valamilyen üzenetet, és óvatlanul rákattintottak a benne lévő linkre, addig ma már nincs szükség erre. Panyi és Szabó telefonjának vizsgálatából is az derült ki, hogy a Pegasus láthatatlan módon, az iMessage üzenetküldő applikáció belső hiányosságát kihasználva hatolt be a készülékükbe.

A vizsgálatok szerint Panyi és Szabó készülékei 2019 vége óta tiszták, tehát azóta nem találtak rajtuk a Pegasusszal való megfigyelésre utaló technikai nyomokat. Arról nincsenek információk, hogy a behatolások során konkrétan milyen információkat kerestek a Pegasus működtetői, és hogy milyen adatokat másoltak ki a készülékről. De elvileg mindenhez hozzáférhettek, ami a telefonokon volt, sőt akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.

Közös pont a Direkt36 két újságírója esetében, hogy célponttá válásuk idején mindketten jártak az Egyesült Államokban. Panyi 2019 májusában Washingtonba látogatott, és a magyar–amerikai viszonyról szóló cikkeihez gyűjtött információkat, különösen egy korábbi cikkéhez tervezett folytatáshoz. Még 2018 őszén tárta fel, hogy az amerikai kábítószerellenes hatóság (DEA) kérésére a TEK titokban elfogott két orosz fegyverkereskedőt Budapesten, akiket őrizetbe vételük után azonban a magyar kormány végül az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki. Idősebb és ifjabb Vlagyimir Ljubisin esete komoly diplomáciai konfliktust okozott Washingtonnal.

Előfordult ugyanakkor, hogy a Pegasusszal úgy vettek célba egy magyar célpontot, hogy közben vélhetően egy amerikai személy mozgásáról szerettek volna információkat megtudni rajta keresztül. 2019 tavaszán egy magyar fotós telefonszáma tűnt fel a kiválasztott célpontok között, aki akkoriban épp egy amerikai újságíróval dolgozott együtt. Az amerikai újságíró azért jött Budapestre, hogy az orosz vezetésű Nemzetközi Befektetési Bankról és az intézménnyel szembeni kémvádakról írjon. Az amerikai riporter a látogatása során találkozott a bankkal szintén foglalkozó Panyival is. A Direkt36 újságírójának telefonjáról készült technikai elemzésből kiderül, hogy a megfigyelőprogramot kettejük találkozójának napján is aktiválták.

A fotós – aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét – esetében a telefonjának vizsgálatára nem volt lehetőség, mert időközben többször is törölte az azon lévő adatokat. De legalább még két másik magyar újságíró is szerepelt a Pegasus célpontjai között.

Az egyikük Dercsényi Dávid, a Hvg.hu korábbi munkatársa, aki jelenleg az ellenzéki vezetésű Józsefváros kerületi lapjának főszerkesztője. Dercsényi nem kifejezetten tényfeltáró újságíróként dolgozik, de időnként írt érzékenyebb ügyekről. Őt még 2019-ben vették célpontba a Pegasusszal, amikor a Hvg.hu-nál dolgozott. Ebben az évben több cikket is írt a magyar sajtóban Hasszán F.-ként emlegetett, terrorizmussal vádolt és később elítélt szír férfiról.

A kiszivárgott információk szerint Dercsényi privát mobilszámát, hvg.hu-s munkahelyi mobilját, sőt még egy Dercsényi nevére regisztrált, de valójában a volt felesége által használt számot is célba vettek a Pegasus üzemeltetői. Dercsényi megkeresésünkkor elmondta: egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy Magyarországon egy újságírót megfigyelnek, azt viszont nem gondolta volna, hogy hírújságíróként még ő is célponttá válhat.

Leginkább az háborítja fel, hogy sikeres feltörés esetén a telefonján keresztül még a gyerekeivel kapcsolatos tartalmakhoz is hozzáférhettek megfigyelői, és hogy még a volt felesége telefonja is célpont lehetett.

Panyi, Szabó és Dercsényi mellett egy negyedik, oknyomozással szintén foglalkozó újságíró telefonszáma is felbukkan a célpontok között. Ő a forrásai védelme érdekében azt kérte, hogy ne nevezzük meg, és ugyanezért a telefonját sem kívánta átvizsgáltatni. „Számomra nehéz újat mondani. Tudom, hogy a WhatsApp-, Viber-üzeneteimet is látják. És volt olyan érzésem is, hogy nem törvényesen” – mondta. Esetében azért nehéz megmondani, pontosan miért kerülhetett be a célpontok közé, mert cikkei és az azokhoz éppen gyűjtött információk számos hatóság, kormányzati vagy kormányközeli figura számára is érzékenyek lehettek.

„Én így élek és dolgozom, evidensnek veszem, hogy engem megfigyelnek” – mondta az újságíró, aki az elmúlt évekből több konkrét esetet is felidézett. Volt, hogy magas szintről figyelmeztették: vigyázzon, mert éppen az egyik titkosszolgálat hallgatja le. Egy másik esetben pedig egy biztonsági szerv vezetője jelezte neki, pontosan tudja, mely beosztottjaival beszélgetett. Később az információs önrendelkezéshez való jogával élve kikérte, hogy különböző állami adatbázisokban tárolt személyes adataihoz mely állami szervek kértek hozzáférést és milyen céllal. „A válasz egy hosszú lista lett” – mondta az újságíró, de részleteket nem akart erről nyilvánosságra hozni.

A magyarországi célpontok közé került 2018 végén a belga–kanadai állampolgár Adrien Beauduin, aki ma már újságíróként dolgozik főként a belga Le Soirnak, de a célponttá válásának idején diák volt a budapesti CEU-n. Beauduin részt vett a CEU elűzése elleni demonstrációkon, 2018 decemberében pedig elment a Kossuth térre az úgynevezett rabszolgatörvény elleni tüntetésekre, ahol őrizetbe vették, és bevitték a rendőrségre. Azzal gyanúsították, hogy a rendőrökre támadt, amit ő tagadott, és végül ejtették is ellene ezt a vádat.

Beauduin telefonjának vizsgálata nem mutatta ki egyértelmű bizonyossággal, hogy feltörték a készüléket, de az AI biztonsági csapata az ő esetében is talált arra utaló nyomokat, hogy legalábbis megkísérelték a behatolást.

Simicskáék célkeresztben
Simicska Lajos hiába volt sokáig Magyarország egyik leghatalmasabb embere, a modern technológiával nem tartott lépést. A legendás budai Radóc utcai irodájában – ahol egy időben miniszterek és más magas rangú politikusok álltak hozzá sorba – például nem volt wifi, és a munkatársai még a 2010-es években is faxon fogadták az újságírói kérdéseket.

Simicska nem használt okostelefont sem, és ha olyan helyen tartózkodott, ahol nem volt internetkapcsolat, akkor az alkalmazottai telefonon olvasták be neki az őt érdeklő újságcikkeket.

Bár egy korábbi dolgozója szerint ez egyszerűen csak Simicska régimódi hozzáállásából fakadt, elvileg ennek megvoltak a biztonsági előnyei is. Mivel Simicska nem használt okostelefont, az érzékenyebb témájú beszélgetéseit pedig személyesen bonyolította le, így nehezebben lehetett megfigyelni a kommunikációját.

Ez ugyanakkor már nem volt igaz a szűkebb környezetére. Közöttük sokan használtak okostelefonokat, és a nemzetközi tényfeltáró projekt birtokába jutott információk szerint Simicskához két nagyon közel álló ember is a Pegasus üzemeltetőinek célpontjai közé került.

Az egyikük az egykori oligarcha fia, Simicska Ádám, aki az Orbán–Simicska konfliktus időszakában egy ideig a Magyar Nemzet kiadóját is vezette, és időnként apjánál is harciasabb nyilatkozatokban támadta a Fideszt (a legemlékezetesebb ezek közül, amikor azzal fenyegetett meg bizonyos férfiakat, hogy millliméterenként lesz levágva a nemi szervük). A másik célpont pedig Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, aki nemcsak éveken át járt el Simicska legkülönbözőbb céges ügyeiben, hanem képviselte őt például az Index igazgatóságában is. Nagy esete azért is különleges, mert az ő célponttá válásával ügyvédi titok is sérülhetett.

Mindkettőjüket még 2018 elején, a parlamenti választás előtti időszakban vették célba. Ekkor Simicska még a Jobbikot támogatta, a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet is magába foglaló médiabirodalma pedig keményen kritizálta a kormányt. A Fidesz újabb fölényes győzelmét hozó választás után aztán Simicska feladta az egész cégbirodalmát, amely végül Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek tulajdonába került.

Ha sikerült feltörniük a telefonjukat, akkor vélhetően sok mindent meg lehetett tudni arról, milyen tervei voltak Simicska Lajosnak az Orbán ellen vívott háborúja utolsó szakaszában és a fegyverletétel során.

Nagy Ajtony Csaba nem lepődött meg, amikor közöltük vele a hírt, mert a célponttá válásának időszakában valóban tapasztalt gyanús dolgokat a telefonjával. „Időnként furcsa hangokat lehetett hallani hívás közben, illetve előfordult, hogy megszakadt a vonal, és elölről visszajátszódott a beszélgetés. Arra is volt példa, hogy megjelent a sajtóban olyan információ, amelyről csak telefonon beszéltünk, sehol máshol” – mondta az ügyvéd.

Simicska Ádámot többször hívta telefonon a Direkt36, és üzenetet is küldtek neki, amelyben leírták, miért keresik, de nem érkezett tőle reakció.

Kiberfegyver exportra
Az NSO Groupot 2010-ben, az okostelefonok elterjedésének felívelő szakaszában alapította az izraeli hadsereg egyik korábbi tisztje, Shalev Hulio egy üzlettársával. A cégnél olyan technológiákat fejlesztettek ki, amelyekkel fel tudták törni az új típusú mobiltelefonokat, és hozzáfértek az azokon tárolt és továbbított adatokhoz, beleértve azokat az információkat is, amelyek titkosított csatornákon futnak keresztül.

Bár az NSO-nak ma már külföldi befektetői is vannak, a cég továbbra is izraeli központtal működik, és szorosan kötődik a zsidó állam kormányához is. Ha például az NSO el akarja adni a szolgáltatását egy külföldi országnak, akkor ezt csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével teheti meg.

Magyarország esetében is észlelhető némi egybeesés az Izraellel fenálló viszony szorosabbá válása és a Pegasus megjelenése között.

2017 júliusában Benjámin Netanjahu személyében először érkezett hivatalban lévő izraeli miniszterelnök Budapestre a rendszerváltozás után. Netanjahu a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral közösen egy magyar–izraeli üzleti fórumot is megnyitott, és ezen a kiberbiztonság is téma volt. Netanjahu ezen arról beszélt, hogy a piac működésébe ő nem szokott beleszólni, kivéve a kiberbiztonságot, ami „az egyetlen terület, ahol beavatkoztam a piaci folyamatokba”. Az izraeli kormányfő beszédében hosszasan büszkélkedett azzal, hogy személyes döntésének köszönhetően fektetett Izrael komoly pénzeket a kibertechnológiába, és így válhatott hazája a terület egyik vezető hatalmává.

Bő fél évvel később, 2018. február 13-án egy második találkozóra is sor került, immár Izraelben: Czukor József egykori hírszerzőtiszt, Orbán Viktor egyik legközelebbi és legbizalmibb embere személyesen Netanjahuval tárgyalt. A hivatalos magyarázat szerint az akkor Orbán mellett főtanácsadói posztot betöltő Czukor a visegrádi régió miniszterelnökeinek közelgő izraeli csúcstalálkozójának előkészítéséről tárgyalt. De a beszámolókból az is kiderült, hogy még külön egyeztetett Meir Ben-Shabbattal, az izraeli nemzetbiztonsági tanács fejével, Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadójával, mégpedig többek közt „terrorellenes együttműködésről, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítéséről”.

A fejlett technológiának magas az ára is. Egy korábban nyilvánosságra került mexikói szerződés esetében a tarifa célpontonként 64 ezer dollárra (19 millió forint), míg egy panamai szerződésnél 89 ezer dollárra (27 millió forint) jön ki. A Pegasus Projekt újságírócsapatának tagjai több, az NSO belső ügyeit ismerő forrással is beszéltek, és elmondásuk alapján ma már ennél valószínűleg olcsóbb a kémszoftver. Konkrét összeget azért is nehéz mondani, mert az árazás számos tényezőtől függ (például hogy az ügyfél mely régióhoz tartozik, hány célpontot szeretne egyszerre megfigyelni, vagy hogy emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából mennyire kockázatos vele szerződni).

Nemrég számolt be róla a 168 Óra, hogy az elmúlt öt évben megszaporodtak az igazságügyi miniszter által jóváhagyott titkos információszerzési műveletek. Míg 2015-ben még 1038 ilyen engedélyt adtak ki, addig az elmúlt években már 1200-1300 körül volt az ilyen esetek száma. Ez azt jelenti, hogy átlagban naponta több mint 3 megfigyelési engedélyt adott ki a miniszter. Ehhez képest idén már csak az első három és fél hónapban közel 500 miniszteri engedély született, tehát minden napra jutott 5 jóváhagyás.

A jogszabályok meglehetősen tágan fogalmaznak arról, hogy milyen esetekben végezhetnek ilyen műveleteket a különböző szolgálatok – ide tartozik többek között a polgári titkosszolgálatként működő, Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal, a külföldi hírszerzésért felelős, Szijjártó Péter külügyminiszter alá tartozó Információs Hivatal és az Orbán Viktor egykori személyes testőre, Hajdu János által vezetett Terrorelhárítási Központ. A konkrét megfigyelések technikai lebonyolítását pedig egyfajta kiszolgálószervként egy ezektől különböző negyedik hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi, szintén Pintér felügyelete alatt.

Július elején a tényfeltáró projektben részt vevő francia Le Monde újságírója egy interjúban megkérdezte Varga Judit igazságügyi minisztertől, hogy megadná-e a felhatalmazást egy újságíró vagy ellenzéki személy megfigyelésére, mire Varga felháborodottan azt válaszolta: „Micsoda kérdés! Ez önmagában provokáció!” Varga azt állította, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő megfigyelési kérelmek kaphatnak engedélyt, és azt is hozzátette, hogy „annyi sok veszély leselkedik az államra mindenhonnan”.

Később Varga is részletes kérdéssort kapott a célpontként kiválasztott, illetve konkrétan megfigyelés alá is vett magyar újságírókról és médiatulajdonosokról, de erre már nem érkezett válasz.

Forrás: Direkt36

Kép: Pexels.com

Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •