Ahogy nyár óta többször, újra 400 ezer forint alá esett a bruttó átlagkereset. A KSH legfrissebb adatai szerint, szeptemberben 392 300 forint az átlagbér a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél, a költségvetési intézményeknél, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében.
A májusi bruttó 398 800 forint kivételével tavasszal rendre 400 ezer forint feletti bruttó kereseteket hozott ki a KSH átlagolása.
A nettóban 262 700 forintot jelentő átlagbért 8,8 százalékkal magasabbnak mérte a KSH az egy évvel korábbitól.
Székely Sándor független képviselő közérdekű adatkéréssel fordult a KSH-hoz még tavaly, a válaszlevélből kiderült, hogy csak 2.852.357 alkalmazott fizetésének az átlágát közli a statisztikai hivatal a NAV és az Államkincstár adataiból, a tovább 1.7 millió munkavállaló fizetését nem nézik.
Székely Sándor friss számításai alapján a bruttó hazai átlag nemhogy 400.000, még a 280.000 forintot sem éri el, tehát jó ha a 170.000 nettót hazavihetnek a bérből és fizetésből élők, tehát ennyi Magyarországon az átlagkereset. 531 Euro, ami az unió legalacsonyabb fizetése.
Az átlagkereset annyit mutat meg, hogy a KSH-hoz összes beérkező kereseti adatnak (legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) mennyi az átlaga. Könnyen lehet, hogy valójában nem is létezik az a munkavállaló, akinek akkora lenne a keresete, mint a nemzetgazdasági átlag. Ha ugyanis egy 11 fős cégnél 10 munkavállaló minimálbért keresett 2019-ben (bruttó 149 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2 millió forintot, akkor az átlagkereset 317 ezer forint volt a cégnél.
A dolgozók nagy része nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek. A valóságban ilyen nagy torzítások nincsenek, de az átlagbér problémáját jól szemlélteti a fenti példa.
KSH
