Megalázó: Száz forintban maximálták a segély összegét

100ft

Egyedi megoldással igyekeznek leszoktatni a lakosokat az indokolatlan rendkívüli segélyek igényléséről Nagyréven. Volt, aki korábban MP3-lejátszót vett a támogatásból. Néhány éve a tiszazugi kisközségben még ugyanúgy működött a rendkívüli pénzbeli szociális segélyek kiosztása, mint másutt: a szociális bizottság döntött arról, hogy kik, mennyi támogatást kaphatnak háromtól 23 ezer forintig. Ma már csak legfeljebb száz forintot vehetnek fel az önkormányzat pénztárából.

“Pár éve kerültem olyan élethelyzetbe, hogy segélyt kellett kérnem” – mondja Takács István.
“Akkor kaptam is pár ezer forintot az önkormányzattól, de manapság már eszembe se jutna ugyanilyen támogatást kérni!
Az, hogy száz forintot utalnak ki, inkább megalázó, mint segítő. Jobb lenne, ha nem adnának semennyit!” – teszi hozzá a férfi, nem rejtve véka alá véleményét.

A száz forintos segély bevezetésének természetesen megvannak az indokai.
“Volt, aki MP3-as lejátszót vett a támogatáson, más meg a Ladájába tette az ingyen jött pénzt. Amikor mi, az új testület, azzal szembesültünk, hogy olyan emberek is kértek és kaptak rendkívüli segélyt, akiknek semmi okuk nem volt rá, úgy döntöttünk, változtatunk a helyzeten. Gondolkodtunk azon, hogy nem adunk senkinek rendkívüli pénzbeli támogatást, de felhívták a figyelmünket, hogy ez törvénysértő lenne” – magyarázza a településvezető. A rendkívüli szociális segély teljes befagyasztását valóban nem teszi lehetővé a törvény, de összegéről nem rendelkezik, azaz az önkormányzatokra bízza, mennyit akarnak és tudnak adni a rászorulóknak.

“Amikor felállt legutóbb a képviselő-testület, megszavaztuk, hogy a támogatás legmagasabb összege száz forint legyen” – folytatja Sej János.
“Az előző vezetésnek köszönhetően az összes bevételeink felét meghaladja az örökölt adósság, a költségvetésünk tehát annyira szűkös lett, hogy a mondvacsinált indokú rendkívüli segélyeket nem tudjuk, de nem is akarjuk kifizetni” – mondja határozottan a polgármester, aki hozzáteszi, ha valaki tartósan, folyamatosan szegény, az nem rendkívüli.
A képviselők úgy vélték, a maximum száz forintos segélyért nem állnak a jövőben sorba az emberek. Azaz kétszer is meggondolják, kérik-e a rendkívüli támogatást. Ez részben be is igazolódott.

“Míg régebben nyolc-tíz kérelem érkezett havonta, addig manapság ketten-hárman fordulnak az önkormányzathoz rendkívüli segélyért. Közülük, amikor megtudják, mennyi pénzt tudunk adni, alig valaki jön csak a száz forintjáért.
Kérdésünkre, miszerint tudják-e támogatni az említett rendkívüli segéllyel azokat a nagyrévieket, akik valóban vészhelyzetbe kerülnek, nemleges választ kapunk.”
“Aki tényleg rászorult, az másmilyen támogatásban részesül: olyan segélyt kap, ami szubjektivitást kizárva ítélhető meg, azaz mérhető, normák alapján kiszámolható. Ilyen például a gyógyszer- vagy iskoláztatási támogatás. Ezen kiutalt segélyek száma havonta meghaladja a százat is. Máshogy is segítünk nekik: télen-tavasszal fát adunk a rászorulóknak, az ökumenikusok pedig élelmiszert osztanak” – teszi hozzá Sej János.
Bár a száz forintos segélyével és a különös leszoktatási módszerével talán egyedül áll Nagyrév a megyében, a hasonló nagyságú kistelepüléseken sincsen több tízezer forintos rendkívüli támogatás. Tiszasason például általában 3-5 ezer forintot adnak rendkívüli segélyként személyenként.

“Nálunk a szociális bizottság dönti el, kit, mennyi pénzzel támogat az önkormányzat, kizárólag végszükség esetén” – árulja el Gyói Gábor, akitől megtudjuk, ha kell, akár 24 órán belül összeülnek a döntéshozók. A polgármester azonban kihangsúlyozta, a bizottság nem csak a körülményeket veszi figyelembe, hanem azt is, a kérelmező sportot űz-e a segélykérésből.

Akkor adnak, ha dolgozik a kérelmező

Cserkeszőlőn ötezer forint feletti összegnél a szociális bizottság, ez alatt a polgármester dönt egy személyben a rendkívüli segélyekről.
“Minden esetben tájékozódok arról, jogos-e a kérelem” – árulja el Szokolai Lajos.
“Egy esetben nem segítek még a ténylegesen rászorulónak sem: akkor, amikor előzőleg felajánlottam neki az önkormányzatnál valami közmunkát, de ő nem ment el dolgozni” – fűzi hozzá a településvezető.

Igazodva a jogszabályhoz, Karcagon is helyi önkormányzati rendeletben szabályozták, kinek jár rendkívüli segély. Dr. Bukács Annamária aljegyzőtől megtudtuk, ez a támogatási forma nem automatikusan jár, rászorultság esetén, kérelemre indul az egyedi elbírálás.  A jogosultságnál nézik a kérelmező jövedelmi viszonyait és környezettanulmányt is végeznek. Természetben – gyógyszerutalvány, vásárlási-étkezési és tüzelőutalvány – és pénzben adható a támogatás. Ha valaki már kapott idén ilyet, de ismét rendkívüli élethelyzetbe került, akkor újból kérheti ezt a segítséget.

FORRÁS: Szoljon.hu

(Szerk: És mi lenne a megoldás ezekre a szégenyteljes problémákra? Az állam az össze szociális transzfert csoportosítsa át egyetlen keretté, és abból ne segélyeket és alamizsnákat osztogasson szubjektív alapon, hanem adjon minden polgárnak Feltétel Nélküli Alapjövedelmet, amelyből egy elfogadható kulturszínvonalon képesek megélni. Ez után, ha az állam gondoskodott a polgárai emberhez méltó életbenmaradásáról – amellyel kvázi kiváltotta azt a tulajdonjogot, amellyel rendelkeznek az országban, mint állampolgár – akkor majd egészen másként állhat hozzá ahhoz, hogy ki és mire fordítja ezt az összeget, illetve egészen másként mérlegelheti az úgynevezett “megélhetési” bűnözést!)

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük