Megcsinálják…

Historic-victory-for-Ada--009

Május 24-én regionális választásokat tartottak Spanyolországban, ami felborította az „alkotmányos monarchiához” ragaszkodó, két középpárt váltakozó uralmán alapuló neoliberális rendszert. 66,2 százalékos részvétellel lezajlott politikai erőpróbán 8.122 település és 13 autonóm közösség vezető tisztségviselőit választották meg. Az eredmények azt mutatják, hogy lakosságnak elege lett a megszorításokból és a politikai elitet átfonó korrupcióból. A jobbközép irányzatú, Mariano Rajoy miniszterelnök által vezetett Néppárt (PP) voksok 27 százalékával ugyan az első helyen végzett, de a 2011-ben tartott választásokhoz képest 2,5 millió szavazatot vesztett. A szociáldemokrata Spanyol Egyesült Munkáspárt (PSOE) 25 százalékot kapott, de támogatottsága 690.000 szavazattal csökkent.

A választásokon gyengén szerepelt a kommunisták által irányított Izquierda Unida (IU) is. A baloldali szervezet 2011-ben 6,3 százalékot kapott, most csak 4,7 százalékot. Korábban hat képviselőjük volt az 57 tagú madridi városi tanácsban, most viszont egy sem. Belső válsággal terhelt, és a megújulást halogató szervezet 382.000 szavazót vesztett, akik most elsősorban a Podemost támogatták.

A politikai mezőnyben két új erő jelent meg: a görög Sziriza példáját követő, radikális baloldali Podemos (Megcsináljuk) és a jobboldali Ciudadanos (Polgárok). A május 24-i eredmények alapján, Podemos erejét nehéz pontosan megbecsülni, mert a városok és a régiók többségében más néven induló helyi szervezetekkel és jelöltekkel alakított szövetséget. A párt nagyobb városokban meghatározó támogatottsággal rendelkezik, ami országosan eléri 20-25 százalékot. Ciudadanos 6,55 százalékot ért el.

A választásokat beárnyékolta a gazdasági helyzet és a lakosság elégedetlensége a kormányzó Néppárttal. A nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió által „javasolt” megszorításokat 2010-ben még a szocialista Zapatero-kormány kezdte el, amit 2011-től utódja, Rajoy folytatott. 2010-13 között ötmilliárd euróval csökkentették a költségvetési kiadásokat.

Az EPA Intézet adatai szerint, a néppárti kormányzás alatt 238.400 munkahely szűnt meg és a társadalombiztosítási szolgáltatásokban részesülők száma 353.540 fővel csökkent. A munkanélküliek aránya 2011 decembere és 2014 decembere között 22,6-ról 23,7 százalékra emelkedett, de a harminc év alattiaknál 48,7-ről 51,4 százalékra ugrott. Az elmúlt években négyszázezer diplomás fiatal hagyta el az országot. A regisztrált munkakeresők száma 1,1 millióról 1,6 millióra emelkedett. A szegénység folyamatosan növekszik. A jövedelemnélküli családok száma 2011-2014 között 578.000-ről 686.000-re növekedett. Az elmúlt három évben a nyugdíjalap viszont 67 milliárd euróról 42 milliárdra csökkent. 2012. január – 2014. szeptember között mintegy százezer családnak kellett elhagynia jelzáloggal terhelt otthonát, mert a hiteleket már nem tudták törleszteni. 2011 óta fellángoltak az elégedetlen tömegek naponta ismétlődő tűntetései. A megmozdulások korlátozására a kormányzat elfogadta az úgynevezett „állampolgári biztonságra” vonatkozó törvényt.

Hatalma megmentése érdekében, a Néppárt „felfedezte” a 2006-ban Katalóniában alakult, a korábbi választásokon gyengén szereplő Ciudadanost. A régiók számára autonómiát követelő párt két képviselője az Európai Parlamentben a liberális ALDE frakcióhoz csatlakozott. A párt elnöke a 37 éves jogi végzettségi Albert Rivera, akinek állítólag a neofrancoista körökkel is jó kapcsolatai vannak. A Néppártnak korábban a tizenhét tartomány közül tízben volt abszolút többsége, amit most elvesztett. A párt ugyan az első helyen végzett tizenegy tartományban, de a régiós kormányzáshoz koalíciót kell kötnie. Fő partnere, a helyi erőviszonyok függvényében elsősorban alakosság hangulatához mindig rugalmasan alkalmazkodó Ciudadanos lehet.

A madridi El Pais szerint, a 2014 januárjában alakult „Podemos megváltoztatta a politikai mezőnyt”. „A párt elutasítja az elitek és a „pártokrácia” kasztját”. A baloldali sikerét elsősorban a barcelonai és a madridi választási eredménynek mutatják. A katalán nagyvárosban, a Podemos által támogatott közös lista, a Barcelona en Comú (Barcelona közösen) jelöltje, a 41 éves Ada Colau győzött, aki a lakásokból kiköltöztetett családok tiltakozó mozgalmát irányította. A választások után Colau kijelentette, hogy „Dávid legyőzte Góliátot”. Említésre méltó, hogy a katalán önállóságot támogató erők viszont vereséget szenvedtek Barcelonában.

Madridban patthelyzet alakult ki. A néppárti Esperanza Aguirre 34,5, a baloldal Ahora Madrid (Most Madrid) közös listájának a jelöltje, Manuella Carmena bíró 31,8 százalékot kapott. A szocialisták 15,3, a Ciudadanos11,4 százalékot szerzett. A Podemos azt javasolta a szocialistáknak, hogy több évtizedes néppárti uralom után Madrid irányítását vegye át a baloldal és a támogassák Manuella Carmena polgármesterségét. A két pártnak abszolút többsége van az új városi tanácsban. Lapzártakor érkezett a hír, hogy Antonia Miguel Carmona szocialista jelölt kijelentette, hogy megszavazza Manuella Carmena, a legtöbb voksot kapott baloldali jelölt megválasztását. A Néppárt viszont a szocialisták támogatása esetén Begona Villerist, a Ciudadanos jelöltjét javasolná a spanyol főváros első emberének. Az alkudozás lapzártakor még folyik, mert a választásra a madridi közgyűlésben csak június13-án kerül sor. A Spanyol Egyesült Szocialista Párt végleges döntése meghatározó lehet a baloldali erők jövőbeni együttműködése szempontjából is.

Pablo Iglesias, a Podemos vezetője kijelentette, hogy legfőbb céljuk a Néppárt kiszorítása a hatalmi pozíciókból, ezért az önkormányzatokban együtt kívánnak működni a szocialistákkal és más politikai erőkkel. Megállapodás alapvető feltételei: zéró tolerancia korrupcióval szemben és a gazdasági egyenlőtlenség határozott csökkentése. Meg kell állítani az embertelen kilakoltatásokat és az egyes régiókban figyelembe kell venni a helyi érdekeket. Pedro Sánchez a PSOE főtitkára hangsúlyozta, hogy el kell fogadni a realitásokat, mert a spanyolok elutasították a Néppártot és a változásra szavaztak.

Az idei esztendő választási év Spanyolországban. A már lezajlott andalúziai és a regionális választások után, ősszel politikai erőpróba lesz Katalóniában és várhatóan novemberben parlamenti választásokat is tartanak. Május 24. után a Podemos bízhat a további sikerben, ami tartós baloldali fordulatot, érdemi szociális változásokat jelenthet Spanyolországban. Feltehető a kérdés: a görög példa folytatódik?

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük