Megoldható a kilakoltatási válság?

keys

Nyakunkon a december, itt a nagy hideg, mégis egymást érik a kilakoltatások, amelyek közül egyet-egyet sikerül csak megakadályozni otthonvédő akciókkal. Az elért eredmények itt is maximum időhúzás kategóriájába tartoznak. Igazából senki sem tud normális választ adni
arra, hogy mit is kellene elérni, pedig a válasz nagyon egyszerű: senki se kerüljön utcára, senki profitja ne eredményezzen rendkívüli kiadást hosszútávon a társadalom számára.

A jelenlegi gyakorlat az, hogy az önkormányzatok vagy az új tulajdonosok nem is gondolnak bele abba, hogy hova kerülnek azok, akiket megfosztanak lakhatásuktól. Ritka kivételt jelent, ha legalább néhány hónapra bérelnek valamit, ezzel lényegében a feszültségtől mentes elköltözést segítve. A kirakott emberek egy része még egy darabig még számíthat családtagok, barátok támogatására. Mások valamilyen hajléktalanellátó szervezethez kerülnek, azaz emberhez méltó lakhatásuk biztosítása azonnal havi több tízezer forintos kiadást jelent az adófizetőknek. Sokan, a nácizmussal szimpatizáló emberek, fideszes önkormányzati vezetők azt mondják, hogy ezt a kiadást egyszerűen meg kell spórolni,
a szerencsétlen sorsú embereknek nem kell fenntartani semmiféle támogatási formát. Ez a szemlélet nem csak embertelen, de tarthatatlan társadalmi viszonyokat teremt. Ha nem létezne szociális ellátórendszer, akkor fedél nélkül maradt embertársaink szemünk előtt
halnának éhen, fagynának meg.

A feladat tehát az, hogy a lakáshoz való jog alkotmányos alapjog legyen. Az állami bérlakásszektor felszámolása, több százezer lakás önkormányzati tulajdonba adása a rendszerváltás egyik legnagyobb hibája volt. Módosabbak a piaci ár töredékéért juthattak ingatlanhoz, politikai panamák melegágya lett ez a terület, a szegényebbeket pedig
minden létező eszközzel szorították ki erről a területről az önkormányzatok illetékes testületei.

Mára egy sok összetevőből álló társadalmi válsághelyzet alakult ki ezen a területen. Az ingatlanpiacon a hitelbedőlések miatt több ezer problémás ingatlan van jelen, amelyeket értékesítenek a bankok és a faktoráló cégek, de a benne lakó emberek a semmibe hullanak, sokszor sajnos a szó szoros értelemben, mert a kilakoltatásra ítélt emberek szívesebben vállalják a halált, mint a hajléktalan létet.

A Fidesz ebben a helyzetben nem véletlenül ösztönzi a bankellenes hangulatot, ebben partnere a szélsőjobboldal is, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Egy ember elvesztheti lakása tulajdonjogát, de nem vesztheti el lakáshoz, lakhatáshoz való jogát. Senki nem mehet utcára,
mindenkinek joga van ahhoz, hogy lakásban maradjon. Ehhez az szükséges, hogy a bedőlt hitelek esetében az államnak elővásárlási joga legyen a lakás célját szolgáló ingatlanok esetében. A bankokkal Orbán Viktornak nem a gazdagok előtörlesztése miatti árfolyamveszteséget kellett volna benyeletnie, hanem a szegények hitelbedőlése miatti veszteségeket. Azon összegeket, amelyeket ma behajtandó követelésként tartanak számon azok esetében, akiket lakásuktól megfosztottak, de a lakás értéke nem fedezte a fennálló
tartozás teljes összegét. Általában több millió forintos tartozásról van szó, amelyet az adósok jövedelméből vonnak kamatostól mindaddig, amíg el nem fogy. Mivel a jövedelem harmadáról van szó, emiatt a reménytelen helyzetbe került ember inkább lemond a normális pénzkeresetről, mert képtelen abból fizetni tartozását és megélni normálisan. Ennek a méltatlan helyzetnek véget kell vetni. A hitelezőnek legyen elég az ingatlan tulajdonjoga, az államnak pedig legyen elővásárlási joga az árveréseken a lakásra, ezzel megelőzhetővé
válik a temérdek ingatlanpiaci panama és a kilakoltatási drámákat is megelőzhetjük, mivel az adósok a lakásukban mardhatnak. Mi lehet egy ilyen rendszernek a további hozadéka? Az, hogy véget ér az a méltánytalan helyzet, hogy jó helyzetben lévő önkormányzatok megtisztítják területüket az általuk problémásnak minősített lakóktól, akik a rosszabb helyzetbe lévő településrészekre vagy településekre szorulnak, ezzel az egész ország életét megkeserítő gettósodási folyamatok felgyorsulnak.

Az elmúlt hónapokban a jobboldali kormány elhibázott társadalompolitikai lépések sorát hozta meg. A gazdagok másfél év alatt ezer milliárd forint körüli összeget kaptak. Ennek a pénznek a töredékéből gatyába lehetett volna rázni az állami bérlakásszekort, teret lehetett volna teremteni azoknak, akik elvesztették lakástulajdonukat és ezzel egy kiút nélküli egzisztenciális zuhanásba kezdtek.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük