Mi a bajom Szájer Józseffel?

Szőllősi Istvánné írása

Szájer Józsefet mintegy harminc éve ismerem. Nem közelről, hanem csak úgy, az ország házából. A parlamenti patkó másik oldalán volt a helye, szemközt a miénkkel, s ő méltósággal és fontossága teljes tudatában foglalta el a neki szánt széket. Eleinte csak annyit tudtam róla, hogy ő az egyik fideszes, aki nyilvánvalóan megváltja és megtisztítja a bűnös világot a hozzám hasonló baloldali kövületektől. Később se akadt sokkal több dolgom vele. Én kikerültem a törvényhozásból, ő maradt. A választó döntött, s ha így döntött, nincs apelláta!

Aztán sokáig nem is figyeltem rá. Se rá, se a párttársaira. Csak akkor kaptam föl a fejemet, amikor hallottam, hogy immár Brüsszelben teljesít szolgálatot. Gondoltam, ott biztosan nem nélkülözhető egyetlen jogvégzett liberális (később nemzeti liberális, majd még később jobboldali és keresztény és illiberális) magyar hazafi sem.

Az álarcok, a nevek tehát cserélődtek, de Szájer és tsai maradtak. Én meg újfent megállapítottam, hogy ilyen a magyar politikai közizlés, mit tehetünk!

És akkor hirtelen jött a nagy meglepetés! Szájer József elkészítette élete legnagyobb alkotását, az Alaptörvényt, vagyis annak koncepcióját, s nyilván később kodifikációját is!

Igazi énje ebben a mindenki által tisztelendő törvényben mutatkozik meg. S engem, mint hajdanvolt érdekvédőt különösen az abban leírtak közül is különösen a korábbi alkotmányos jogok kiiktatása, megtagadása, el nem ismerése háborított fel. Lássunk erre néhány példát!

„ Valljuk a szegények és elesettek megsegítését” (Nemzeti Hitvallás)
Nem! A szegényeket, elesetteket nem segíteni kell, hanem a szegénységet nem szabad létrehozni, nem szabad tenyészteni, annak létjogosultságot adni, életformává tenni!

„ Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése, védelme érdekében…korlátozható.”
Nem! Az alapvető jog – ha az valóban a közösség érdekeit szolgálja,- nem lehet más, mint egyetemes emberi jog! Az pedig nem korlátozható! Ezek:
Művelődéshez való jog. Az Alaptörvényben jelen van – ha nincs is kimondva – a felsőoktatási tandíj azzal, hogy a felsőfokú oktatás ingyenessége szóba sem kerül,

A munkavégzéshez való jog, ahol ennek feltételeként az Alaptörvényben nemcsak a képesség, hanem a lehetőség is megjelenik! Vagyis alaptörvényi szintre emeli a rendszer – specifikus, konstans módon jelen lévő munkanélküliséget. Értsd:

hiába van képességed a legkvalifikáltabb munkakör betöltéséhez, ha nincs lehetőséged, merthogy nincs ilyen munka! S ezzel a lehetőség hiánya alaptörvényi szinten megteremti a kivándorlást, mint egyetlen szükségszerű megoldást.

A társadalombiztosításhoz, s ezen belül a nyugellátáshoz való
alkotmányos jog helyett az alaptörvényi megoldás. „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”. Vagyis egyszerűen figyelmen kívül hagyja a járulékfizetéssel való jogszerző idő tényét, hosszát, a befizetett járulékokkal egyetemben!

S hogy a dolog még egyértelműbb legyen, megerősíti a következővel: „ Magyarországon ( a kormány) az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszer fenntartásával..segíti elő.” Vagyis nem garantálja a szerzett jog érvényesülését, hanem csupán elősegíti azt.

A lakhatáshoz való jog érvényesüléséről annyit tudunk meg, amennyit a többi szociális jogról, nevezetesen, hogy „törekszik az állam” annak megoldására. Különösen érdemes ezt összevetni a hajléktalanság kezelésének sajátos módjával, melyről az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy: „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.”

Az alaptörvényi jogok közt mindenképpen kiemelkedő a tulajdonhoz- s nyilván nem a személyi tulajdonhoz, hanem a magántulajdonhoz – és az örökléshez való jog. Arra az esetre, ha valakinek, vagy valakiknek a vagyon eredetéről támadna kutakodni kedve, s a kétes eredetű vagyonok kisajátításán gondolkodna, a következőt emeli az Alaptörvény szintjére: „

„Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott estekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

A sor folytatható. Ajánlom tehát szíves figyelmükbe az Alaptörvény olvasgatását.

Azt az Alaptörvényt, melyből minden sarkalatos és nem sarkalatos törvény levezetendő.

Azt az Alaptörvényt, melyet volt szíves örökül ránk hagyni megálmodója, Szájer József.

Szöllősi Istvánné

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •