Mi Május 9-én ünnepeljük a Győzelem Napját!

Berlini idő szerint 1945. május 8-án 23.00 órakor véget ért a második világháború Európában. Moszkvában ekkor már 1945. május 9-e volt. Mivel a Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatot a nácizmus elleni harcban, ezért úgy korrekt, ha mi is akkor ünnepelünk, amikor ők. 

Magyarország a győztesek oldalán fejezte be a háborút. Az Ideiglenes Kormány hadat üzent Németországnak és ha csekély számban is, de tudott küldeni katonákat Hitler legyőzéséhez. Mára ez elfeledett szimbólum. Azt hangoztatja mindenki, hogy amolyan utolsó csatlósok voltunk, ami féligazság. Horthy Miklós kiugrási kísérlete után a nyilasok német segítséggel juthattak hatalomhoz, Szálasi semmivel sem volt legitimebb, mint az Ideiglenes Kormány Debrecenben. 

Persze nem véletlen az, hogy nem lehet erről beszélni. A NER hivatalosan is ideológia elődjének tekint az 1920 és 1944 közötti szélsőjobboldali kurzust. Annak ellenére is, hogy az deklaráltan antiszemita, antikommunista volt, korai verziója a fasizmusnak. A NER tehát egy vállaltan fasiszta rendszer és semmi meglepő nincs abban, hogy fanyalogva ugyan, de az ellenzéki pártok is beállnak emögé az ideológiai fundamentum mögé. Teszik ezt már csak azért is, mert ez jól illeszkedik mélyen gyökerező ruszofób indulataikhoz. Ma tehát Budapesten nem ünnep a győzelem napja, nem ünnepli sem kormány sem ellenzék. Csöndes és frusztrált csatlósok ők ma is. 

Néhányan persze ünneplünk. Mert az emberiség történelmének egyik legszentebb napja a mai. Ezen a napon győztük le a legnagyobb történelmi kórságot a hitleri nácizmust. Tisztelet minden győztesnek, de elsősorban a Szovjetunió népeinek és a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Az antifasiszta harc nélkülük elbukott volna és elképzelni is lehetetlen, hogy milyen világban kellene élnünk enélkül.

Kalmár Szilárd 

  •  
  •  
  •  
  •