Mi történik Európában? – villáminterjú Konok Péterrel

konok

Konok Pétert arról kérdeztük, hogy mi történik ma Európában és mik a kilátások.

Miért vannak az emberek utcán Liszabonban, Madridban, Athénban?

Az emberek már nem akarnak a régi módon élni, mert kezdik felismerni, hogy a burzsoázia csak a régi módon tud kormányozni. A képviseleti demokrácia mítosza (ami amúgy sem volt több a gazdasági demokrácia, vagyis a csereérték diktatúrájának ideálképénél, hatalomtechnikai vetületénél – egyszerűbben mondva parasztvakításnál) végképp erodálódni látszik. A kizsákmányoltak a kizsákmányolás fokozására a tőlük elvárt belátás és belenyugvás helyett ellenállással reagálnak, amire a burzsoázia az elnyomás fokozásával válaszol – mert nem válaszolhat másként. Egyértelművé válik, hogy a demokrácia mögé feltételezett „társadalmi szerződés” abszurdum, a két osztálynak lényegében nincsenek közös érdekei.


Kik állnak az utcák népe mögött?

A forradalmi mozgalmak mindig akkor buknak el, ha „reális” követeléseket megfogalmazva lényegében elfogadják azt a kontextust, amely ellen valójában lázadnak. Ha a „tömegek” élére olyanok állnak, akik elfogadják a nemzet, a gazdaság, a versenyképesség, az állam, a munka stb. rációját, és azt csak megreformálni akarják, a valódi változás lehetősége már elbukott. Sőt, tulajdonképpen már akkor elbukik, ha a „tömeg” vezetőket talál magának, és magáévá teszi a „hatalom” koncepciójának valamilyen izotópját.

Az „utcák népe” mögött a kapitalizmus mindennapjainak ólmos sivársága, a bérmunka életellenes unalma, a fejlődés gyilkos valósága áll. Ez komoly, történelmi hajtóerő. Az „utcák népével” szemben pedig elsősorban az áll, hogy még nem igazán képes proletariátusként felismerni magát, és ezáltal realizálni egyetlen lehetséges történelmi programját, a kapitalizmus felszámolását.

Miben hasonlít és miben különbözik Magyarország a most lázongó mediterrán országoktól?

Ott kellemesebb a klíma. Minden értelemben. Magyarországon pillanatnyilag szinte minden elégedetlenséget be lehet terelni az extrém rendpártiság, a kirekesztés – végső soron a nacionalizmus aklába.

Mit jelent számunkra az euro-paktum?

Rövid távon, úgy gondolom, semmit. Hosszabb távon pedig, ha nem történik valóban forradalmi, globális léptékű változás, úgyis mindannyian halottak vagyunk.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük