Miért volt jólét a kommunizmusban?

penzkotegek

Abban talán megegyezhetünk, vagy legalábbis sokan ezért sírják vissza a múltat, mert a szocialista-kommunista rendszerben, tipikusan a ’70-es, ’80-as években sokkal jobban élt az átlagember, mint ma. Miért volt ez így, ránézett erre már valaki? Alább erre próbálunk egy nézőpontból választ adni. A ’70-es, ’80-as években volt egy jelző: KMK, azaz közveszélyes munkakerülő. Talán emlékszünk arra, hogy tiltott volt nem dolgozni. Ma ez már annyira elképzelhetetlen, hogy nem is értjük, hogyan lehetett ezt a rendet fenntartani. Nézzük meg, hogy ebben az időben, hogyan is működött a nemzetgazdaságunk, és a Magyar Nemzeti Bank:

Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve 2001-ig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank volt. Ez annyit jelent, hogy 1931 és 2001 között, csak akkor volt valutája az országnak, ha volt export teljesítményünk. Amennyi exportunk volt, annyi valuta érkezett az országba, amivel gazdálkodhattunk import kereskedelmet, mert nem konvertibilis valutánk volt. Úgy is mondhatjuk, hogy akkor a pengő, majd a forint egy országos  helyi pénzként működött, ami védte a nemzetgazdaságot, és ezáltal a munkahelyeket.

A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. Ez annyit jelentett, hogy mindenki, akinek banki ügyet kellet intéznie, közvetlenül az MNB-val állt kapcsolatban. Ennek jelentőségére majd később térek ki.

1949: Magyarország alapítótagként lépett be a KGST piacra, ami a szocialista országok közti  munkamegosztásra és specializálódásra épült. A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.

Mi is történt eddig? 1931-ben létrehoztuk a nem konvertibilis pénzünket, és az egész KGST piac is az országok közti barterkereskedéssel működött, nem pedig eladósítással, piacok felvásárlásával, mint ma. Tehát azért volt mindenkinek munkája, ill. azért tudott az állam mindenkinek munkát adni, mert az ország hazai, és KGST piaci termelése érdekében mindenkire szükség volt, amit az állam a saját pénzéből fenn is tudott tartani. Az MNB a kormány kontrollja alatt volt, Ő bocsájtotta ki a forintot, annyit amennyire szüksége volt, azaz sose volt hiánya, és ezzel tartotta fent a munkahelyeket. A megtermelt javakat, mint pl. az Ikarus busz, amit sok ezer ember gyártott, becserélte a KGST piacon pl. bolgár targoncára, amit ott szintén sok ezer ember gyártott le. Mindezt csakis a nem konvertibilis valutával lehetett csak fenntartani ebben a formában.

Nos erre a fenti jóléti országra emlékszik vissza mindenki, aki akkor boldogabb volt, mint ma.

De mi történt közben, ami miatt ez megszűnt?

Az 1970-es évek elején az akkori államvezetés elkezdte a magyar állam dollár alapú eladósítását, ami annyit jelentett, hogy az ország dollárhitelt vett fel, amit dollárban, és kamatra kellett visszafizetni. De honnan volt az országnak dollár bevétele, amit hiteltörlesztésre tudott fordítani? Forintért nem kapott, mert az USA-nak (se) kellett a forint magában. Akkor mégis honnan lehet dollárt szerezni? A válasz:

  • Újabb hitelfelvétellel
  • Exporttal, amit az USA piacra termeltünk (valamennyit)
  • Privatizációval, azaz dollárért eladjuk a nemzeti vagyont
  • Befektetőket csábítunk ide, azaz olyan törvénymódosításokkal, ami nem az állampolgárokat védi, és szolgálja, hanem a befektetők érdekeit, pl. a multinacionális vállalatok adókedvezményeinek megszavazásával
    • Ennek az egyik megvalósulása az 1982-es IMF törvény is
    • Az 1987-es kétszintű bankrendszer
    • Az 1991-es jegybank függetlensége
    • A 2001-es kötetlen devizagazdálkodás
    • 2004 Magyarország EU-csatlakozásával az MNB tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének

      Akkor sorban nézzük meg a tv.-i változásokat:

1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. Innentől kezdve az MNB csak pénzgyártó, és nagyker szerepet töltött be. Sokkal könnyebben lehetett idővel virtuálisan privatizálni, ill. függetleníteni, mivel senkivel sem állt közvetlen jogi kapcsolatban.

A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez.

A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. Vagyis a leválasztott MNB, azaz független MNB nem finanszírozta közvetlenül a államot, csak kamatra állampapírért cserébe, ami kamatot az adóbevételekből finanszírozott. Nem tudom kinek volt érdekében, de az államon belül létre jött egy másik “állam”, az MNB, akinek a feladata az volt, hogy kamattal terhelve bocsájtott ki forintot az államnak, így az állam az állampapírokon keresztül folyamatosan eladósodott az MNB felé.

Amikor pedig nem tudott az állam adósságot fizetni se valutában, se forintban, akkor pedig a lobbicsoportokon keresztül törvénymódosításokkal újabb befektetők érkeztek, akik a valutát forintra váltották, így azzal ideiglenesen munkát adva nekünk, és adót az államnak,  amivel az állampapírok hozamait fizette ki az állam. Az így szerzett valutával pedig az IMF adósságot törlesztette, amennyit csak tudott. Továbbá a privatizáción keresztül tudott megintcsak valutához jutni az állam, amivel az megint csak az IMF hitelét törlesztette valamennyire.

2004-ben pedig az EU csatlakozással teljesen elvesztettük gazdasági immunrendszerünket, azaz megszűnt gazdaságunk vámbevételei, és ezáltal a hazai termelés védelme, ami munkát adott nekünk, és beömlött a sok hitel a gazdaságunk szereplőire, aminek kamatjait már nem tudjuk lassan kitermelni, mert nincs pénz a rendszerben.

Közben pedig többször is vettünk fel úgy valutában hitelt, hogy az csak MNB tartalékként kell, mert így ha kivonul egy multinacionális gazdasági szereplő a magyar gazdaságból, akkor muszáj neki a hozammal növelt forint árát átváltani valutára. Ha nem lenne tartaléka az MNB-nek nem tudna kivonulni a multi cég. A tartalékot pedig hitelbe kaptuk, és kamatot fizetünk érte az adónkból.

Nézzünk meg néhány számot:

  • 2010-ben a bankok 1700 milliárd forintot vittek ki az országból (Forrás Privátbankár.hu)
  • 2010-ben mi magyarok 400 milliárd forintot vittünk ki az országból (Forrás Magyar Turizmus Zrt)
  • 2010-ben összesen ez kb. 875 000 munkahely fenntartására elég pénz mennyisége bruttó 200e Ft-os fizetéssel
  • 2011-ben a bankok 1800 milliárd forintot vittek ki az országból (Forrás Privátbankár.hu)
  • 2011-ben mi magyarok 550 milliárd forintot vittünk ki az országból (Forrás Magyar Turizmus Zrt)
  • 2011-ben összesen ez kb. 980 000 munkahely fenntartására elég pénz mennyisége bruttó 200e Ft-os fizetéssel

    Hogyan lehet ismét olyan jólét, mint a kommunizmusban?

  • Tudatos vásárlással lehetőleg amennyire lehet magyar terméket kell vásárolnunk, hogy újra egymásnak adjuk a munkát
  • Egy nem konvertibilis fizetőeszköz bevezetésével vissza kell térni az import termékek leállításával, és újra exportra tudunk előállítani termékeket vele, amit legrosszabb esetben is barterben tudunk becserélni más országok termékeivel.

    FORRÁS: Pénzvilág.info

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük