Modern latifundiumok

BarátEndre

Röviden összeszedtem, hogy mi a gond a földalapú támogatással. Tavaly összesen 726 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki a magyar gazdáknak, ennek 83 százalékát az Európai Unió adta. A pénzen összesen körülbelül 100 ezren osztoztak, hektáronként körülbelül 69 ezer forintot kaptak a gazdák. A támogatottak csupán 10 százaléka kapta az összesen kiutalt 762 milliárd forint 80 százalékát. A gazdák kilencven százaléka már csak a maradék húsz százalékon osztozkodott.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar birtokszerkezetre ismét a háború előtti nagybirtokok lettek a jellemzőek. A földel rendelkezők tíz százalékának kezébe került a magyar termőföld mintegy nyolcvan százaléka! Eközben a magyar vidék egyre szegényebb és egyre többen élnek a falvakban mélyen a létminimum alatt, a munkanélküliség közmunka nélkül rekordokat dönt. A magyar vidék mára ismét kilátástalan helyzetbe jutott.

„A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve, amely az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki, nagyságrendileg a felzárkóztatási támogatásokhoz hasonlítható.

Fő célkitűzései a következők:

1. a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával;

2. a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása;

3. a piacok stabilizálása;

4. az élelmiszer-ellátás biztosítása;

5. a fogyasztókat megfizethető árú élelmiszerhez juttatni.

Ezzel szemben Magyarországon a munkanélküli jövedelemszerzés, egy új földbirtokos réteg kialakulásának eszközévé vált a földalapú támogatás, jelentősen hozzájárulva az agráriumban foglalkoztatottak számának csökkenéséhez.

A mezőgazdaság termelékenysége az országba áramló euró milliók ellenére folyamatosan csökken (legfeljebb a csatlakozás előtti évekhez képest lehet növekedést kimutatni), a termelt élelmiszerek minősége a rendszerváltás előtti színvonalat sem képes produkálni, Európában versenyképtelen.

A földalapú támogatásnak köszönhetően, nem a termelés hatékonysága elsődleges szempont, hanem a birtok méretének növelése, mivel a támogatás biztos bevételt jelent, a birtok nagyságával pedig az egy hektárra jutó költségek exponenciálisan csökkennek. A támogatásoknak köszönhetően a kevés emberi munkaerőt kívánó extenzív szántóföldi gazdálkodás lett az elsődleges, szinte teljesen kiszorítva az állattartást, a kertészeteket és az ökogazdálkodást.

A mai támogatási rendszer fenntartása vidék teljes elszegényedéséhez vezet, mivel ismét elválik a vidéki lakosság és a számára megélhetést biztosító földtulajdon, az új birtokosok pedig nem érdekeltek, hogy munkaerő igényes termelésbe fogjanak.

Mindezen szempontokat figyelembe véve gyökeresen át kell alakítani az agrártámogatások rendszerét. Foglakoztatáshoz és termelékenységhez kell kötni az agrártámogatásokat. Az állami földeket a vidéki nincstelen foglalkoztatásának szolgálatába kell állítani, támogatni kell az öko- és minőségi egészséges élelmiszertermelést, az állattartást és az élőmunkát igénylő termelést.

Véget kell vetni a latifundiumok kialakulásának és az új földesurak garázdálkodásának.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük