Nagy árat fizetnénk Schengen bukásáért

no schengen

Nagy árat fizetne Európa, ha nem tudná megőrizni a schengeni övezet előnyeit. A kisebb országokat különösen hátrányosan érintené egy ilyen lépés.

A schengeni egyezmény életben tartása lesz Hollandia prioritása, amikor január elsején átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét – jelentette ki tegnap Bert Koenders holland külügyminiszter az elnökségi előkészületek ismertetésekor.

A mai formájában húsz éve működő rendszer megmentése eddig nemigen szerepelt a soros EU-elnökök programjában, Hollandiának viszont most akkor is szembe kell néznie ezzel, ha ez év végéig megszületik a megállapodás Schengen reformjáról, amit a múlt héten tűztek ki célul az EU belügy- és igazságügy-miniszterei.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy összerakjuk elnökségünk témáit – idézte Koenderst az AFP –, hanem arról, hogy egyben kell tartani az uniót. A tervek szerint úgy kellene megreformálni a schengeni határok őrizetét, hogy – miként Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter megfogalmazta – szisztematikusan és kötelezően ellenőrizzenek minden külső határon minden utast, beleértve azokat is, akik jogosultak az övezeten belüli szabad mozgásra. (Az Európai Bizottság javaslata szerint 2016 elejétől a külső határokon az uniós polgárok okmányait is összevetnék a biztonsági adatbázissal.)

Az elmúlt hónapok menekültválsága, majd a párizsi terrortámadás után egyre több elemzés vonta kétségbe a schengeni rendszer fenntartható voltát. A személyek és az áruk teljesen szabad mozgását lehetővé tevő övezethez 22 uniós és négy EFTA-ország tartozik (az EU-tagok közül Bulgária, Ciprus, Horvátország és Románia vár felvételre, Írország és az Egyesült Királyság pedig nem akart csatlakozni).

A 400 milliós övezet esetleges megszűnését, a határellenőrzések visszaállítását azonban az egész EU megérezné. Abszolút értékben az olyan nagy uniós gazdaságokra hárulnának a legnagyobb terhek, mint Németország, Franciaország vagy Hollandia – állítja a Moody’s Analytics egy kutatása –, de valójában az olyan kisebb közép- és kelet-európai országok szenvednének a legjobban, mint Szlovákia vagy Magyarország, amelyeknek a GDP-jében nagyobb arányt képvisel az EU-n belüli kereskedelem. Szlovákiában például a más uniós országokba irányuló export adta 2014-ben a GDP mintegy 70 százalékát.

A kereskedelem lelassulása, illetve visszaesése mellett a munkaerő-piaci mobilitás is hátrányt szenvedhet. Ha nem csak ideiglenesen állítják vissza a határellenőrzéseket, annak gazdasági terhei is lesznek – figyelmeztettek az elemzők. A sorban állás a határállomásoknál közvetlenül növelheti a vállalatok költségeit – az Európai Unión belül a teherszállítások mintegy 50 százalékát a közutakon bonyolítják le –, emellett a megújuló határőrizet költségvetési kiadásokkal is jár majd.

Bővebben: Világgazdaság

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük