Nem hiszünk a kormánynak, a többség szerint brutális az infláció!

Bár a hivatalos statisztikai adatok mást mondanak, a magyarok nagyobb része (59 százaléka) úgy gondolja, hogy az utóbbi egy évben legalább 10 százalékkal nőttek az árak. Ez a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból derült ki. Ráadásul a válaszadók további 25 százaléka véli úgy, hogy bőven a hivatalos infláció feletti, 6-10 százalékos a drágulás.

Hiába tehát a hivatalos számítások és a kormányközeli szakértői vélemények, a többség úgy érzi, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság következményeként az utóbbi egy esztendőben legalább 6 százalékos az infláció, de sokan ezt bőben 10 százalék felettinek gondolják. 

A friss, országosan reprezentatív felmérésben csupán a magyarok 2 százaléka, azaz csupán minden ötvenedik ember mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban.

A kutatásból az is látható, hogy minimális különbség van a nemek árérzékenysége között. A nők 60 százaléka, míg a férfiak 58 százaléka érzi úgy,, hogy az utóbbi egy évben a két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű – de a hivatalos fogyasztói inflációt így is érdemben meghaladó -, azaz 6-10 százalék közötti drágulásról a férfiak 31 százaléka, a nők 26 százaléka számolt be.

A Napi.hu által megrendelt kutatás apropóját az adta, hogy a 2020 őszi lassulás után a KSH számításai szerint 2021. februárja óta újra a jegybank által megcélzott inflációs sáv 3 százalékos közepét meghaladó szintre gyorsult a pénzromlás üteme, sőt a kedden megjelenő április adat már igencsak közel lehet az 5 százalékhoz.

Piaci elemzők szerint a következő hónapokban az infláció részben a bázishatás miatt, vagyis a tavaly tavasszal bezuhanó infláció eredményeként gyorsul. Emellett a jövedékiadó-köteles termékek, köztük a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az indexet ezekben a hónapokban.

Ráadásul az infláció számításához használt, a KSH által használt termékkosár továbbra is eltér a lakosság tényleges fogyasztásától. Egy adott évben a KSH az általa alkalmazott fogyasztói kosarat a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján rakja össze, összhangban az Eurostat-előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a súlyok 2021-ben alapvetően a 2019-es fogyasztási szerkezetnek megfelelőek. A súlyokat – amelyek az év minden hónapjában azonosak – részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki.

Forrás: Napi.hu

Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •