Nincsenek kormányok, Mr. Beale…

networkpitch2

Vajon melyik országra gondolok? Találós kérdésnek, kérdéssornak szánom ezt az írást, kíváncsian arra, hogy miközben olvassátok, mikor jöttök rá a helyes válaszra. Egyre több információt adnék, de gyanúm szerint egyre kevésbé sejtitek majd a helyes megfejtést. Kezdjük az alappozícióval. A világ harmincadik legerősebb hatalmáról van szó, legalábbis, ha az előállított éves nemzeti összterméket nézzük. Az első zavarba ejtő információ az lenne, hogy ez az „állam” (figyeljetek az idézőjelre) szóval hogy ez az „állam” pluszban van és nem mínuszban. Tavaly 35 milliárd dolláros többlettel zárta a költségvetését. Nem szorul hitelre, vezetője, amikor pár hónappal ezelőtt nyugdíjba vonult, 398 millió dollárt, majdnem 100 milliárd forintot vitt haza végkielégítés gyanánt.


Az „ország” (nevezzük egyelőre annak) 200 állammal áll kapcsolatban, ennyivel üzletel, barátkozik, vagy éppen keveredett már konfliktusba. Külpolitikáját főleg az amerikai külügyminisztérium korábbi alkalmazottai irányítják, néha intenzív vitába keveredve magával az Egyesült Államokkal is.

Az iraki háború esetében például ennek az „államnak” az irányítói határozottan ellenezték Szaddam Husszein megbuktatását. Úgy voltak vele, hogy az iraki olajkitermelést más módszerrel is meg lehetne szerezni. Irak technológiai lemaradása előbb-utóbb úgyis ennek az „országnak” és a hozzá hasonlóknak a halálos ölelésébe kergette volna Szaddam Husszeint. Minek kellett akkor háborúzni?!

Afrika sok országába ez a „cég” (mert hát egy vállalatról van szó, ha esetleg eddig még nem találtátok volna ki), szóval ez a cég többet invesztál, mint maga Amerika. Nemrégiben például Csádban és Kamerunban az amerikai nagykövetség szóvá tette, hogy a cég helyi képviselői semmibe veszik az amerikai diplomatákat. Aztán persze elismerték, hogy ez a profitorientált globális vállalat kétszer annyit, 4,2 milliárd dollárt fektetett be a kérdéses országok olajkitermelésébe, mint amennyi az összes amerikai segély értéke. Akkor meg miért is gazsulálnának?

Az Exxon-Mobil (ez lenne a megfejtés) államokat és nagy országokat megszégyenítő méretű hadsereget tart fenn sok országban (bár ők, ugye, nem katonákat alkalmaznak, hanem biztonsági szolgálatokat, őrző-védő testületeket, merényletelhárító szakaszokat és hasonlókat, ami lényegében persze ugyanaz – hadsereg).

Az imént említett Csádban például 2500 fős magánkatonaság védi a cég olajfúró tornyait a helyi gerillák támadásaitól. Nigériában egyenruhás osztagaik vannak, Indonéziában ők fizették a lázadókat megkínzó kormánykatonákat.
És így tovább.

Az Exxon-Mobile igazi modern kori magánbirodalom, az egyik a sok hasonló közül. Ha a legnagyobb multinacionális vállalatokat pénz, befolyás és gazdasági erő szerint a térképen található valós országokkal egy kategóriában szerepeltetnénk, akkor a világ 100 legerősebb állama közül több mint 50 nagyvállalat lenne és nem ország.

Élükön senki által sem választott vezetőkkel, saját külpolitikai stratégiával, sokszor biztonsági szolgálatnak álcázott magánhadseregekkel és privát kémszolgálattal, hírszerzéssel.

Vagyis miközben a világ a valós országok demokráciaindexén vitatkozik és nemzetközi szervezetekbe tömörül, aközben a szemünk láttára izmosodnak a demokratikus kontrollon kívül eső cég-vállalat-országok.

A szemünk láttára, és mi mégsem vesszük észre őket.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük