Miközben az egész világ megemlékezéssel és részvéttel teljesen viszonyul a 100 évvel ezelőtti örmény genocídiumhoz és egyes népszerűsítő történelmi folyóiratok tematikus számokkal emlékeztetnek bennünket a gyalázatra, mávészetiés irodalmi eszközzek dolgozzák fel a borzalmat, addig a magyarországi Török Nagykövetség az alábbi közleményt tette közzé a minap:
„Mind a magyarországi török közösség, mind a Török Nagykövetség sajnálattal értesült arról, hogy 2015. május 8-án egy örmény emlékmű felállítására került sor Veszprémben. Úgy véljük, hogy az emlékműveknek a gyűlölet éltetése és az ellentéteken alapuló ellenséges érzület megfogalmazása helyett a barátság talaján, elsősorban az adott ország szellemiségét és érdekeit szolgálva kell létrejönniük. Az emlékmű feliratában megjelenő hibák még egyszer rámutatnak arra a tényre, hogy a történelem megítélését a történészekre kell bízni. A feliraton szereplő <1915-Törökország> kifejezés azt jelzi, nincsenek tisztában azzal, hogy a Török Köztársaságot 1923-ban alapították. A <népirtás> egy jogi terminus. Az 1915-ös események tekintetében pedig nincs konszenzus a jogi, akadémiai és politikai élet szereplői között. A török kormány Örményországnak, valamint az érintett összes államnak az adott időszakban végbement események teljes körű feltárását elvégző közös történelmi bizottság felállítását, és a levéltárak megnyitását javasolta. A nyugati világban számos történész és tudós van, aki nem osztja az örmény fél nézeteit. Közéjük tartozik a magyar író és újságíró Orbók Attila is (1887-1964), aki az 1915-ös eseményeket pártatlan hozzáállással közelítette meg 1916-ban írt <Az igazság az örmények forradalmi mozgalmáról> című tanulmányában. Javasoljuk a könyv elolvasását mindazon magyar barátainknak, akik az 1915-ben történteket egy elfogulatlan nézőpontból is szeretnék megismerni.”
