Nyelvében él a nemzet

grof szechenyi istvan 903807 76315

Utánpótlás nincs. Nyelvében él a nemzet, mondotta volt Széchenyi.

Az ugye világos, hogy hiába töm Orbán Viktor miniszterelnök úr kormánya a kiváló, és minden hegedűn virtuózan zongorázó nagykövetén keresztül súlyos milliárdokat a hipnotikus transzba esett Orbán-rajongó, az illiberális diktatúrát istenítő, Felcsút távoli illatától is megrészegülő kanadai magyar diaszpórába, lyukas vödörbe önti a vizet.

De a magyar nemzet aztán csakugyan a nyelvében él, csak a nyelvében, olyan, hogy magyar, etnikailag nincs is, csak magyar nyelv van.

Magyar etnikum? Hol vannak már a honfoglaló ősök? Még ha a hét törzs egyetlen nép lett volna (nem volt az!), ez a maroknyi finn-ugor nyelvet beszélő hódító csapat (törzsszövetség) azóta ezerszer is föloldódott Kárpát-medence népeinek tengerében. Az történt, ami oly sokszor a történelem során, hogy a meghódítottak átvették a hódítók nyelvét, viszont a hódítók átvették a meghódoltak kultúráját, életformáját, és etnikailag beolvadtak a legyőzött népek közé. Illírek, kelták, avarok,bolgárok, és óriási mennyiségben szlávok éltek itt a honfoglalás idején; Szvatopluk népe, Zalán népe; aztán jöttek a tatárok elől a kunok, besenyők, jászok; a tatárdúlás után a németek: svábok, cipszerek, szászok… (ráadásul, óh borzalom, a cigányok meg a zsidók. De ők etnikailag még megkülönböztethetőek ma is, hát a magyarul beszélők nem is mulasztják el őket megkülönböztetni.)

„Anyám kun volt, apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az…(…)…török, tatár, tót, román kavarog e szívben” – mondja József Attila akkor is, ha ma már a nevére is alig emlékeznek a – „mai magyarok!”

A magyar nemzet azoknak az összessége, akik még magyarul beszélnek, és ezek száma egyre fogy.

Szinte mióta élek, hallom a mélymagyar hazafiúi kesergést, hogy elfogy a magyar, és az intő szózatot, hogy kocsi helyett inkább kicsit akarjanak a fiatalok. Érdekes, itt Montrealban senki nem biztatja a fiatal házasokat, mégis nyüzsögnek a csillagszemű, édes apróságok mindenfelé, amerre csak néz az ember, mert nem ösztönzés kell, hogy készüljön a jövő nemzedék, nem kell ahhoz más, csak a szülők pozitív jövőképe. Ha a fiatalok látnak jövőt maguk előtt, boldogan vállalják a gyereket.

Bővebben: Kanadai Magyar Hírlap

Kapcsolódó anyagok:
Mártonfi Attila: Mit állított Kertész Ákos?
Kertész Ákos: Ki itt a begeg?

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük