Nyílt levél a szakszervezeti vezetőknek!

ebreszto

Mint bizonyára Önök is látták jól felszerelt irodájuk számítógépén, esetleg hallották szolgálati autójuk rádióján, hogy a magyar diákok fellázadtak, mert a jövő generációktól a kormány el akarta és el akarja venni a boldogulás lehetőségét. Bizonyára azt is hallották, hogy dühös, mégis békés tömegeik tüntetések sorával adtak hangot elégedetlenségüknek. Nem lufis, kis zászlós, integetős sétálgatások vannak mögöttük, hanem egyre határozottabb tüntetések egész sora. Olyan demonstrációk, amelyeket egy évvel ezelőtt Önök is tudtak szervezni. Sajnos azonban Önök mára úgy eltűntek a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, mintha Magyarország Orbán Viktor uralkodásának köszönhetően a társadalmi béke és szeretet szigete lenne.

 

A tüntető diákok – talán ezt a hírt is meghallották ezernyi teendőjük elvégzése közben – eredeti követeléseiken túllépve Általános Sztrájkra hívták apáikat és anyáikat, mert ők tisztában vannak vele, hogy ahol nem segít a tüntetgetés, ott emelni kell a tétet és Általános Sztrájkkal kell megtörni a hatalmat bitorló gazembereket. Ezt a felhívást a dolgozók tömegei meghallották, izgatottan várták, hogy mi fog történni. Aztán jó magyar szokás szerint nem történt semmi. Miért? Mert Önök –  a munkavállalói érdekképviseletek vezetői  – úgy kussoltak és kussolnak, mintha nem Önöknek kellett volna reagálni a diákok felhívására. Még csak egy félénk nyilatkozat, valami halvány szolidaritás-féle sem hangzott el. Önök úgy gondolták, hogy jobb ilyen dolgokról nem beszélni, mert a végén még repedések találnak végigszaladni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének falán, amelyben Önök fontos téglaként vannak jelen.

A diákok ma sztrájkolnak, tüntetnek. Nem csak az egyetemisták, de a középiskolások is. Nem csupán az egyetemre készülők, hanem azok a szakmunkástanulók is, akik valószínűleg soha nem fognak a diploma közelébe kerülni. Miért? Mert ők egy új, szabadságra és a jövő biztonságára, esélyekre vágyó generáció és nem hajlandóak egy fullasztóan feudális és elnyomó országban élni. Ők nem tudnak és nem akarnak téglaként állni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ők ebben az országban a jövő és ők adnak reményt arra, hogy lehet még normális hely hazánkból is. Amikor Önök a felhívásukat fülük mellett elengedve a kussolás mellett döntöttek, akkor egyértelműen a jelenlegi rezsim mellé álltak. Ez tény és ne reméljék, hogy egyszer amikor majd ránk köszönt a normálisabb és szabadabb világ, ezt el fogjuk, el fogják felejteni Önöknek!

Kalmár Szilárd
Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük