Nyílt levélben figyelmeztetnek a német sztárközgazdászok

warnings
172 neves német közgazdász fordult nyílt levéllel a német polgárokhoz és a politikusokhoz, hogy felhívják a figyelmet a legutóbbi EU-csúcson hozott döntések veszélyeire, elsősorban a bankunióban rejlő kockázatokra. A levél nem titkolt célja, hogy nyomást gyakoroljon a német kormányra és Angela Merkelre.

„Kedves polgártársak”- így kezdődik az a felhívás, amelyet 172 ismert közgazdász intézett szerdán megjelent nyílt levelében a német polgárokhoz és a német politika formálóihoz. A levél szerzői aggodalmukat fejezték ki a legutóbbi uniós csúcstalálkozón hozott döntések kapcsán, kiváltképp a bankszektor uniós szintű szabályozása és az egységes betétbiztosítási rendszer megvalósítása miatt. „Mi, a németnyelvű területek közgazdászai a bankunió irányába tett lépést – ami az eurózónában lévő bankok adósságainak kollektív felelősségi körbe vonását jelenti – komoly aggodalommal figyeljük”, áll a közleményben.

Németország és a többi „stabil ország” (azaz a válsággal nem sújtott országok) arra lettek kényszerítve a közgazdászok szerint, hogy további felelősséget vállaljanak a közös valuta megmentése céljából. „A szomszédokkal való vitát és viszályt már előre lehet látni. Sem az eurót, sem pedig az európai eszmét, mint olyant nem fogjuk tudni úgy megmenteni, ha a bankok felé újabb kötelezettségeket vállalunk”, vélik a közgazdászok.

A nyílt levél kezdeményezője Walter Krämer dortmundi gazdasági tervező volt, a felhívást pedig közösen a müncheni IFO gazdaságkutató intézet elnökével, Hans-Werner Sinn-nel fogalmazták meg. Sinn már korábban is több közleményében kifejtette, hogy a közös valuta megmentésére irányuló kísérletek Németország kárára válnak. Az aláírók között van továbbá Kai Konrad, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter tanácsadó testületének tagja, a DIW (Német Gazdaságkutató Intézet) korábbi elnöke, Klaus Zimmermann, valamint az egykori szász miniszterelnök Georg Milbradt is. A tengerentúlról is voltak, akik aláírták a petíciót, például Harald Uhlig a Chicagói Egyetem professzora.

A közgazdászok saját bevallásuk szerint „fel akarták rázni” a polgárokat és a politikusokat, hogy figyelmeztessék őket, milyen veszélyekkel kell számolniuk a bankunió megvalósítása kapcsán. „A bankadósságok jelenleg háromszor akkora méretet öltenek, mint az államadósságok. Az teljességgel lehetetlen, hogy a még biztos lábakon álló európai államok adófizetői, nyugdíjasai és a megtakarítói vállalják ezeket a költségeket.” Az öt kiemelt, válsággal küzdő állam bankjainak teljes adóssága körülbelül 9 billió euró. Ez több mint százhuszonháromszorosa a magyar államadósságnak. A bankunió gondolata kapcsán a közgazdászok kifejtették, szerintük az új intézkedéssel nem az eurót, hanem az európai bankok mögött álló hitelezői csoportokat mentenék meg. Az pedig gazdaságilag téves és tisztességtelen lenne.

FORRÁS: Kitekintő

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük