Orbán jövedelme a válság alatt is nőtt, a többségé azonban sokat csökkent

Bruttó 2,7 milliós jövedelme, mégis azok közé sorolta magát a miniszterelnök, akiket megviselt a válság. A valóság azonban az, hogy ő anyagilag még jól is járt ebben az időszakban.

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.”

– így fogalmazott Orbán a koronaválság gazdasági hatásai kapcsán a Kossuth Rádióban péntek reggel.

Vagyonnyilatkozataiban és fizetési összegeiben azonban semmi nem utal vagyoni helyzetének romlására. 2019 januárjában 1,395 millió forint pénzintézeti számlakövetelés szerepelt, ez 2020 elejére eltűnt. Van viszont egy házastársával közösen felvett hitele még 2002-ből: a 20 millió forintos kölcsönből 2019-ben 3,5 millió törleszteni való maradt, tavaly év elejére ez az összeg 2,199 millióra csökkent, idén pedig 882 ezerre apadt. Vagyis a járvány évében 1,3 milliót sikerült törlesztenie a kormányfőnek.

Miniszterelnöki jövedelme az elmúlt években nem nőtt ugyan, kormányfőként bruttó 1 millió 507 ezer forintot keres. A Fidesz elnökeként nem kap fizetést, parlamenti képviselőként viszont igen. 2019-ben bruttó 990 ezer forint volt a havi képviselői illetménye, ami tavaly a járvány kirobbanásakor 1 millió 103 ezer, idén tavasszal pedig 1 millió 211 ezer forintra duzzadt. Összességében Orbán Viktor idén bruttó 2,718 millió forintot keres havonta, többet mint a járvány kitörésekor. Annyi veszteséget viszont kétség kívül elkönyvelhet: tavaly 113 ezerrel nőtt képviselői bére, idén viszont „csak” 108 ezerrel. A Népszava kereste Havasi Bertalan szóvivőt, hogy megtudja, mit értett azon a kormányfő, hogy bérből és fizetésből élőként őt is megviselte a járvány, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.
A lapban összehasonlították Orbán fizetését az “átlagemberek” helyzetével, hát nem neki kellene sírnia. Íme a számok:

ÁGAZAT – 2021.március
Kormányfő jövedelme: 2718150
Ipar 464 780
Építőipar 334 600
Kereskedelem, gépjárműjavítás 334 600
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 253 385
Oktatás 391 236
Humán-egészségügyi ellátás 539 086
Szociális ellátás 205 723
Nemzetgazdaság összesen 435 166
(Forrás: KSH, Népszava-gyűjtés)

Míg Orbánnak tehát nem, sok bérből és fizetésből élőnek valóban romlott az anyagi helyzete. A banki ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme a tavaly tavaszi első hullám idején. Közülük minden nyolcadiknak – mintegy 360 ezer embernek – 30 százalékot is meghaladó veszteséget kellett elkönyvelnie. Ez látszott a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírásokból a Magyar Nemzeti Bank összesítése alapján is. Egy szeptemberben készült OTP-s felmérés szerint pedig minden harmadik háztartásnak romlott az anyagi helyzete a koronavírusválság hatására, az érintettek majdnem felének olyan mértékben, hogy a megtakarításaikhoz is hozzá kellett nyúlnia.

A hivatalos átlagbér-statisztikákon azonban ez sem tavaly, sem az idén nem érződik. Sőt, a pandémia miatti munkáltatói intézkedések – az elbocsátások, a részmunkaidős átsorolások – még javíthattak is az adatokon, így az átlagkereset tavaly is ütemesen, majdnem 10 százalékkal nőtt.
A KSH által közölt hivatalos átlagbér ugyanis csak azt mutatja meg, mennyit keresnek átlagosan a nagy cégeknél, nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidős alkalmazottak. A válság miatt megsokasodott részmunkaidősök nyilvánvalóan alacsonyabb fizetése viszont nem húzza le az átlagot, mivel ők továbbra sem kerülnek be a bérstatisztikába (a bevétel nélkül maradt egyéni vállalkozók, az alkalmi munkások, a munkájukat elvesztők pedig végképp nem). Holott a jegybanki adatok alapján csupán a hitellel rendelkező adósok közül 180 ezret soroltak át február és június között részmunkaidőbe, vagy küldtek el állásából.

Az országgyűlési képviselők fizetését – így Orbán Viktor képviselői alapilletményét is – viszont a hivatalos átlagbér alapján számítják. Idén márciustól emiatt nőhetett a tiszteletdíja a többi képviselőével együtt több, mint 100 ezer forinttal. Az Országgyűlésről szóló törvény szerint ugyanis minden év márciusában automatikusan az előző évben mért nemzetgazdasági átlagbér háromszorosának megfelelő összegre emelkedik a képviselők alapilletménye. A 2020-as hivatalos bruttó átlagbér 403 600 forint volt, emiatt nőtt a képviselői alapilletmény 1 millió 211 ezer forintra idén márciusban.
Pedig a KSH számol már egy olyan átlagbért is, ami nem csak a nagy cégek, hanem a kisebbek alkalmazottait is figyelembe veszi. Ez pedig csak bruttó 391 ezer forint volt tavaly, hiszen a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál jellemzően a fizetések is alacsonyabbak. Ha ez alapján számoltak volna, akkor a képviselők alapilletménye is 37 ezer forinttal kisebb összeggel emelkedett volna.

A hivatalos átlagbér azonban a magasabb összeg – ezt nemrégiben a KSH is megerősítette lapunknak. A pénteken közzé tett legfrissebb KSH-adatok szerint pedig továbbra is ütemesen nő ez az átlagbér: márciusra vonatkozóan bruttó 435 166, nettó 289 386 forintos összeget mértek – mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Persze ez csak a nagy cégeknél és a költségvetési intézményeknél teljes állásban dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja továbbra is. Ilyen munkahelyeken viszont márciusban mindössze 2,8 millió ember dolgozott, miközben – szintén a KSH szerint – a foglalkoztatottak száma már több, mint 4,5 millióra rúg.

A Népszava írása teljes terjedelmében itt olvasható: KLIKK

  •  
  •  
  •  
  •