Orbán Viktor vallomása

Tamas Gaspar Miklos

Merészen, mindenféle humanista nyafogásra való tekintet nélkül megnevezte eszményképeit.

Mindenki unja már Magyarország miniszterelnökének kijelentéseit, és a fölháborodás, az elképedés, a szatíra hangjai lassan elhalkulnak. 

Úgyhogy csak röviden említem föl, hogy a miniszterelnök úr fogadta – hasonlóan más európai kollégáihoz – az egyiptomi puccsista tábornokot, aki most éppen államelnök, s aki szép rendszeresen veti börtönbe és végezteti ki politikai ellenfeleit, már azokat, akik véletlenül épp nem estek áldozatul „tisztázatlan incidenseknek”. Az ilyen figurákat az európai államok vezetői kínos képmutatással és nyakatakert, őszintétlen magyarázkodással vagy zavart hallgatással szokták üdvözölni, de Magyarország miniszterelnöke ezúttal is kivágta a rezet. Őszintén beszélt, nyíltan nézett szembe a fölmerülő problémákkal.

„Ezután deklaráltan a hazai nyilvánosságnak címezve kijelentette, hogy »nem ódzkodunk a katonaemberekből lett vezetőktől«. 

Kik voltak az újabb magyar történelemben ezek a „kemény kezű katonák” (ha eltekintünk a román, náci-német és szovjet megszálló seregek tábornokaitól vagy Haynautól)?

HORTHY.

GÖMBÖS.

SZÁLASI.

Velük nekünk, magyaroknak – a miniszterelnök úr szerint – jó tapasztalataink voltak.

Bővebben: hvg.hu

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük