Pláza láz aláz

plazastop

 

Sokszor nincs, de most kivételesen igaza van az LMP-nek, amikor „Pláza Stop”-ot javasol a százezresnél nagyobb lélekszámú településeken, a 800 m2-nél nagyobb eladóterű üzletekre mindaddig, amíg meg nem alkotják a hipermarketekre és plázákra vonatkozó szabályozásokat. A pláza építési láz a kilencvenes évek közepe óta tart, mikor 1996-ban átadták az első kifejezetten pláza jellegű (és elnevezésű) üzletközpontot, a Duna Plaza-t a Váci úton.

Természetesen már a rendszerváltás előttről sem ismeretlenek a nagyméretű, bevásárlóközpontok, mint a Skála, Centrum, Corvin, Flórián, Sugár, stb, ám ezek csak funkcióikban voltak hasonlóak, jellegzetességeikben eltértek a mostani plázáktól.

Azóta a fejlődésük töretlen, és a külvárosi területekről (ahová véleményem szerint az outletekhez és a bevásárló-falvakhoz hasonlóan valók volnának – a plázák folyamatosan nyomulnak a belváros felé, ezzel tulajdonképpen megölve a belváros, a Körút egykoron hangulatos kis üzleteit, amelyeket még ma is, a kor színvonalára és igényszintjére fejlesztve, kifejezetten barátságos kereskedelmi egységeket lehetne létrehozni, ha nem volnának ezek a mega-konkurenciák.

Jelen pillanatban, ha csak a város 13 már megépült, és egy átadás előtt álló (Köki Terminál) jelentősebb plázájának kereskedelmi alapterületét összeadjuk, közel 1 millió m2 (egészen pontosan 939.700 m2) területet kapunk, és ebben még nincsenek benne a kisebb pláza jellegű üzletközpontok, bevásárló udvarok és az olyan üzletek, mint a Metro, Tesco, Cora, Auchan, stb.

Ez azt jelenti, hogy ha minden m2-re csak két fővárosit állítok, akkor már a jelenlegi kapacitást figyelembe véve is be lehetne terelni a város összes lakosát ezekbe az épületekbe. Véleményem szerint ez már vagy kétszer annyi, mint amennyire valójában szükség volna.

plazaA „Pláza-stop” koncepció ellen természetesen az ellenérdekelt felek, a lobbik tiltakoznak, mint például az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (sic!) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Indokaik, hogy eme döntés hatására akár összeomolhat a magyar magasépítési szektor, illetve, hogy ezek az egységek mindent egybevetve közel 110.000 embernek adtak munkát. Nyilvánvaló, hogy a saját szempontjaik szerint ezek az érvek helytállóak, de nézzük a dolog másik végét is.

Az építőipar összeomlását azzal lehetne megakadályozni, hogy olyan termelő egységeket, gyárakat, stb. építene a kormány és befektetők, amelyek valódi hozzáadott értéket teremtenek, és nem csak virtuálisan növelik a GDP-t, mint a kereskedelem, ami valójában csak az áruk ide-oda tologatása, ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni. Ezekben a lehetőleg magas hozzáadott értéket létrehozó egységekben – elsősorban a könnyűipar, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területére gondolok – egyrészt munkahelyek is teremtődnének, – de legalább is nem vesznének emiatt el, másrészt a szállítási költségek, és a bérelőnyből származó többletbevételek miatt (még a megemelt minimálbér esetében is fennállna ez) a belső piacot el lehetne látni megfizethető termékekkel. A többletet, pedig exportálni lehetne, amennyiben adódik fizetőképes piac rá.

A plázák esetében, pedig megfigyelhető az is, hogy az üzletközpontok általában egy jól meghatározott tulajdonoshoz, tulajdonosi körhöz vagy vállalatcsoporthoz tartoznak, s a plázákban lévő üzletek csak bérlik a helyeket, így a nyereséget (amelyet a vevőkön kell beszedniük a magasabb árakkal) a plázák általában külföldi tulajdonosai nyelik be. Ha a már meglévő plázákban, az ott lévő üzletek nem bérlői, hanem egyben tulajdonosai lennének, akkor ez az árakban is megjeleníthető lenne.

Mindent összevetve az LMP „Pláza-stop” javaslata nem az ördögtől való.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük