Sem az öt fő alatti foglalkoztatókat, sem a részmunkaidőben dolgozók keresetét nem számítja bele statisztikáiba a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem veszi figyelembe a teljes munkaerőpiaci adatbázist, ezért a bérstatisztika nem ad teljes képet a valós fizetésekről és akár 60 ezer forinttal is kevesebb lehet az átlagkereset annál, mint amit a hivatal közöl – írta elemzésében a 24.hu.
Az öt fő alatti foglalkoztatókat kihagyják a számításokból, holott tavaly óta elérhető lenne számukra a NAV szélesebb kereseti adatbázisa. Ezenkívül a részmunkaidőben foglalkoztatottakat sem számolják bele, így több százezer ember keresete nem szerepelhet így a hivatalos statisztikákban.
Így a lap – a GKI adataira is támaszkodva – arra az eredményre jutott, hogy a valóságban júliusban nem is 401 800 forint volt az átlagkereset, hanem 341 530 forint.
Legutóbb Székely Sándor független országgyűlési képviselő hiába kérdezte meg írásban a pénzügyminisztert, érdemi választ nem kapott arról, hogy mennyi lehet a valós átlagbér. Márpedig a honatya szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait.
