Szajol-Püspökladány vasútmutyi

3861ptgv

Szajol és Püspökladány között a vasút felújítása 161 780 964 312 forintba (azaz százhatvaegymilliárd hétszáznyolcvanmillió kilencszázhatvannégyezer háromszáztizenkét) kerül majd. Ennyi pénzért a két település közé 67 km hosszban luxus lakóházakat lehetne felépíteni. Vagy venni egyet minden szajoli és püspökladányi családnak. 161 milliárd forint olyan nagy összeg, hogy hétköznapi ésszel nem tudjuk feldolgozni. Ezért arra invitálom az olvasót, hogy képzeljen el egy vadonatúj társasházat, ami elkezdődik Szajolnál és egészen Püspökladányig tart.

A vasútvonal felújításának költségéből garantáltan felépíthető lenne. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a telek nagyon drága, ezért 400 000 Ft / nm, azaz budapesti ingatlanpiaci árral számolok. A 161 milliárd forintból így éppen 400 000 négyzetméter vadonatúj lakóház felépítését lehet fedezni. A hatalmas ingatlant elképzelhetjük egy 67 km hosszú, 6 méter széles sorházként, amely összeköti Szajolt és Püspökladányt.

22 milliós luxuslakás mindenkinek

De elképzelhetjük úgy is, hogy minden szajoli és püspökladányi család vadonatúj ingatlant kap. Szajolban 1554, Püspökladányban 5694 lakás van, összesen tehát 7248. A két települést összekötő vasútvonal felújításának 161 milliárd forintos költségéből minden lakás helyére építeni lehetne egy 22,3 millió forint piaci értékű vadonatúj, luxus lakóházat.

A luxus szó használata kivételesen nem túlzás. Aki nem hiszi, járjon utána! A házak döntő többségét Szajolban 10 millió forint alatt hirdetik. Az aktuális kínálatból a legdrágább 15,6 millió forint, 129 nm, 5 szobás. 121 000 Ft / nm. Püspökladányban a házak döntő többségét szintén 10 millió forint alatt hirdetik. A tipikus családi ház itt 100 nm, ára pedig 12,5 millió forint. 125 000 Ft / nm. 22,3 millió forintból, a szajoli és püspökladányi négyzetméterárak duplája (luxus kivitelezés) mellett is egészen nagy ingatlant kaphatna minden egyes család:

200 000 Ft / nm áron: 111 nm
300 000 Ft / nm áron: 74 nm
400 000 Ft / nm áron: 55 nm

Kőkemény kartell

A vasút felújításra kiírt pályázatra összesen 3 jelentkező akadt. 2 kizárásra került. A nyertes konzorcium tagjai azok a cégek, akiket nemrégiben “rekord összeggel” bírságolt meg a GVH korábbi vasút felújítási pályázatokkal kapcsolatos súlyos visszaélés, un. kőkemény kartelezés miatt. Ez magyarul azt jelenti, hogy a közbeszerzési pályázatok során megállapodtak a piac felosztásáról, összejátszásuk elveiről és arról, hogy melyik pályázatot melyikük nyerje meg. A Gazdasági Versenyhivatal egy éve az érintett cégeket 7 milliárd forintra bírságolta. Noha a bírság összege valóban kiemelkedőnek számít Magyarországon, a kartelezőknek valószínűleg meg sem kottyant, hiszen 3 km vasút felújításért számláznak annyit, amennyi a bírságok összege volt.

2011. május 18.

Ezen a napon Orbán Viktor különös határozatot hozott. 2 nappal a pályázat nyertesének kihirdetését megelőzően jelentősen megnövelte a Szajol – Püspökladány vasútvonal felújítására kiírt pályázat összegét:

orban-viktor-szajol-puspokladany-kozlony

A határozat után 2 nappal kihirdették a nyertes konzorciumot, amely a legdrágább ajánlatot adta ugyan, de a megnövelt összegnek megfelelt. A nyertes Közgép vezette konzorcium tagjai az egy éve kartelezésért megbüntetett cégek (a linkre kattintva Origo cikk a Fidesz és Közgép kapcsolatáról). A költségek 15 százalékos megnövelése az eredményhirdetés előtt 2 nappal azért is különös, mert a projektet 85 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Valószínűleg véletlen egybeesés, de a költségvetést az utolsó pillanatban éppen annyival kellett megnövelni, amennyi a Magyar Állam részesedése a finanszírozásban. A pályázattal kapcsolatos furcsaságokra minden bizonnyal van racionális, elfogadható magyarázat. Engem sokkal inkább érdekel, hogyan kerülhet 161 milliárd forintba ez a projekt.

9 millió euró / km

1 km vasútvonal felújítása hogyan kerülhet 2,4 milliárd forintba, azaz 9 millió euróba? A sajtó az üggyel alig foglalkozik, egyedül a Vastagbőr blog tette fel ezt a kérdést. Miért kerül 10x többe, mint más vasút felújítások? Miért kerül többe a felújítás, mint új autópályát építeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a blog. De 9 millió euró / km nem sok, legalábbis ez derült ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. válaszából. Az autópálya építések horribilis költségét is mindig a rendkívül magas műszaki tartalommal magyarázzák. Ilyen műszaki tartalom például a balatoni lankákon átívelő völgyhíd, vagy az alföldi síkságba ágyazott alagút. Az ember csak tátja a száját, de a szakemberek szerint bizony ez a műszaki tartalom márpedig szükséges, ésszerű. Azt mondják, ilyen műtárgyak nélkül még drágább lett volna. Ki vagyok én, hogy vitatkozzak velük? Olyan szavakat tudnak mondani, amiket nem is értek. A műszaki tartalom ismertetésével a NIF a Vastagbőr közönségét is földbe döngölte. A projekt ugyanis nem pusztán a sínek cseréjét jelenti, hanem benne van 15 km útépítés, az elektromos hálózat teljes cseréje, peronépítés, állomások felújítása, biztosító berendezések, parkolóhelyek és így tovább. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. válasza szerint minden szakmaiságot nélkülöző, “megdöbbentő” összehasonlítani a Szajol – Püspökladány közötti vasútvonal felújítását más, alacsonyabb műszaki tartalmú projektekkel. Ezt a Vastagbőr közönsége el is fogadta, hiszen ez igaz. Tényleg nem lehet összehasonlítani egy vasútvonal leporolását azzal, amit leírtak. Ez majdnem mindenkit teljesen meggyőzött, de akadt néhány kivétel.

1.) 400 000 négyzetméter lakóház műszaki tartalma

Igenis összehasonlítom a dolgot, méghozzá hétköznapi emberek számára felfogható műszaki tartalommal. 161 milliárd forintból -magas piaci áron- kijön 400 000 nm belterületi építési telek, 400 000 nm ház alap, 400 000 nm tetőcserép, 400 000 nm padlóburkolat, 16 000 szoba, 8 000 konyha, 8 000 fürdőszoba, 64 000 nyílászáró. Rengeteg víz, gáz, elektromos vezeték, villanykapcsoló, konnektor, vakolat, falfesték, csempe, kerítés, zár, kilincs, kert, fű, munkadíj, szegőléc, radiátor, szerelvény és biztonsági előírás és mérnöki munka, és engedélyeztetés és a többi és a többi.

2.) TGV szupervonatok műszaki tartalma

3861ptgv
Szajol – Püspökladány TGV menetidő, 15 perc.

De nehogy szó érje a ház elejét, összehasonlítom a dolgot vasúttal is. Franciaországban ilyen költséggel (10 millió euró / km) TGV hálózat épül. A link egy Wikipedia oldalra mutat, bárki utánaszámolhat. A vonatok 800 millió eurós árát nem számoltam bele, hiszen az Magyarországon sem szerepel a költségek között. A NIF hangsúlyozza, hogy Szajol és Püspökladány között nem 1, hanem 2 sínpárról van szó, amelyen a felújítást követően a jelenlegi döcögés helyett 160 km/h sebességgel lehet majd száguldani. Ezért kerestem olyan példát, ami szintén 2 sínpárra vonatkozik, az utazósebesség pedig 320 km/h. Ezek a vonatok úgy néznek ki, mint egy sci-fi mozifilmben. Akár 500 km/h sebesség elérésére is képesek, de 320 km/h mellett biztonságosan és kényelmesen lehet rajtuk utazni a tényleg európai városok között. Erre biztosan nem mondhatja a NIF, hogy a műszaki tartalma alacsonyabb, mint a szajoli vasúté lesz. Hogyan tudnak a franciák ugyanannyi pénzből ennyivel többet kihozni? Az építőmunkások munkabére minden bizonnyal nem ott, hanem itt sokkal alacsonyabb. Szajol és Püspökladány lenne annyira durván urbanizált, beépített terület? Nem. Talán alpesi hegyek között kell vezetni a vonalat? Nem, ennél síkabb síkságról nem is álmodhat, aki vasutat akar építeni.

FORRÁS: http://jakabandor.blog.hu/2011/06/01/magyar_vasut_felujitas_az_europai_unioban

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük