Széthordják a kapuvári húsgyárat?

kapuvar

A húsipari szakszervezet értékelte az ágazat helyzetét hétvégén Sárváron. Úgy tűnik, életképtelenek a feltőkésített húsipari cégek és az egész ágazat veszteséget termel. A kapuvári húsgyár szakszervezeti képviselője a széthordástól félti az üzemet.
– Kijelenthető, függetlenül az állami tőkeinjekcióktól és a kormány iparmentő lépéseitől, a magyar húsipar a mai napig veszteséget termel, és ez igaz a minap feltőkésített, önkormányzati működtetésű gyulai üzemre is – jelentette ki Pászli Tibor, a kapuvári húsgyár szakszervezeti vezetője. Ő úgy véli, vannak jelek arra, hogy a nagy múltú kapuvári gyárat széthordhatják az esetleges új vevők.

– Természetesen a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének pápai, gyulai, kapuvári és kaposvári érdekvédői nem a tulajdonosokat képviselték a múlt hétvégi, sárvári találkozójukon, mégis számukra teljesen nyilvánvaló a gyárak helyzete – mondta Pászli Tibor. Hangsúlyozta, az ágazat jelenleg nem piacképes, nem tudja kitermelni a szükséges fejlesztési forrásokat sem.

Az elmúlt hét végén Sárváron tárgyalt a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ). Egyebek mellett a gyűlés értékelte az ágazat jelenlegi és jövőbeni helyzetét, melyről – a lapunk szombati számában leírtakra reagálva – a kapuvári gyár szakszervezeti vezetője, Pászli Tibor tájékoztatta a Kisalföldet.

– Kollégáimmal úgy gondoljuk, az állami tőkeinjekciók (lásd Gyula, Pápa) csak tüneti kezelést adnak és jobbára már ezeket a pénzeket is felélték a cégek úgy, hogy hosszabb távra kiható pozitív nyoma nem marad – mondta. A Sárváron megjelentek kiemelték: a rábaközi húsgyár rosszabb helyzetben van a többinél.

– Tagadhatatlan, hogy az utolsó – megnevezett – tulajdonos, Román Gyula nem tudott a bankok szorításából kitörni még akkor sem, amikor a védőgázas termékek gyártása egyértelműen sikerként volt elkönyvelve – mondta Pászli Tibor. Hozzátette, a tavalyi eladás előtt Román Gyula kedvezőbb hitelt keresett a hazai bankszektorban, ám ez – vélhetően nem véletlenül – nem sikerült. – Természetesen nincs rá egyértelmű bizonyítékunk, ám úgy tűnik, a kapuvári gyár más érdekkörök figyelmét is felkeltette, ezért lehetett a tavaly augusztusi tulajdonosváltás – tette hozzá Pászli Tibor. A szakszervezeti képviselők úgy gondolják, a gyulai történések már ezen érdekkör munkálkodását jelezték és minden olyan helyen megtörtént a feltőkésítés (vagy az erre való felkészülés), ahol volt megnevezhető tulajdonos. Kapuváron azonban ekkor már nem volt ilyen.

– A Kapuvárhoz hasonló kisebb gyárak megmentése azonban úgy tűnik, nem tetszett itthon mindenkinek, ezért ezt a folyamatot megállították – mondta Pászli Tibor. – Ennek következménye lehetett a hirtelen kapuvári leállás és a Zsobrák mögötti befektetői kör „elolvadása” – vélik a szakszervezet képviselői. Pászli Tibor szerint elhangzott egy olyan mondat is húsipari körökben, miszerint: „Nem a szegényeket (gyárakat) kell támogatni, hanem a gazdagokat erősíteni.”

A HDSZ szerint a Kapuvár iránt érdeklődő magyar szakmai befektetők még saját kapacitásaikat sem töltik ki, így vélhetően csak a kapuvári gépekre, esetleges piaci résekre számítanak. – Magyarul széthordhatják a gyárat – fakadt ki keserűen a kapuvári szakszervezet képviselője.
Pászli Tibor amúgy is úgy gondolja, a hazai húsipar problémái nem a gyártási vagy a tulajdonosi szerkezetben keresendők. – Nyugaton a nagy autóipari és egyéb multik extraprofitjából az állam megtámogatja az élelmiszeripart és az adórendszer is inkább a hazai gyártást preferálja, nálunk mindkettő hiányzik – mondta Pászli Tibor.

Újraindulhat a kapuvári húsgyár

Nincs műszaki akadálya a kapuvári húsgyár újraindításának – mondta Jendrolovics Pál Péter, a Kapuvári Hús Zrt. felszámolóbiztosa.

Minden nehézség és pénzszűke ellenére sikerült a gyár átmeneti leállítása során a műszaki, technológiai és közegészségügyi feladatokat, állagmegóvási programokat végrehajtani, így a gyár újraindításának különösebb műszaki akadálya nincs” – fogalmazott.

Kiemelte: a két társaság – a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. – ingatlanjaira és gépeire közös és egyeztetett eljárásban keresnek vevőt. Ennek az a célja, hogy az eredeti funkciójának megfelelően és a városban folytatódhasson a húsipari tevékenység, egyúttal a magasabb arányú hitelezői kielégítés követelménye is az együttes eladás mellett szól.

A gazdasági környezet és az ágazat helyzete valóban nem a legkedvezőbb, de a felszámolásból történő kivásárlás során a befektető mentesül a korábbi évek pénzügyi terheitől és jogi kötöttségeitől” – jegyezte meg. Jendrolovics Pál Péter kiemelte: a kapuvári gyár elhelyezkedése, a helyi munkaerőpiac állapota, illetve a szakmai kultúra és a húsipari tradíciók elismertsége is jó alapot jelenthet az újraindításhoz.

Május 3-ig tehetnek ajánlatot a felszámolási eljárásban a kapuvári húsgyárat működtető két társaság vagyonára az érdeklődők a cégközlönyben megjelent nyilvános pályázati kiírás szerint.

A Kapuvári Hús Zrt. irányára nettó 1 milliárd 611 millió forint, amiből a működéshez szükséges berendezések 595 milliót tesznek ki. A részvénytársaság tulajdonában lévő, annak telephelyén működő Kapuvári Bacon Kft. eszközeit 452,3 millió forintért hirdették meg.

A beadási határidőt követően 15 napon belül értékelik az ajánlatokat, s amennyiben ezek között 10 százaléknál nem lesz nagyobb az eltérés, akkor nyilvános ártárgyaláson dőlhet el a vagyon sorsa.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Cégközlönyben közzétett végzése szerint egy szeptember 17-én benyújtott kérelem alapján rendelte el a bíróság a felszámolást.

A Kapuvári Hús Zrt. szeptemberben állt le, felszámolását októberben rendelték el. Azóta mindkét társaság elbocsátotta alkalmazottait. A december eleji hitelezői tájékoztatón az hangzott el, hogy a dolgozók járandóságának teljes kifizetésére akkor van matematikai esély, ha sikerül eladni a gyár vagyonelemeit. Ezen felül mintegy 3,5 milliárdos beszállítói és négymilliárdos egyéb követelést tartanak nyilván. A határidőig mintegy 120 hitelezői bejelentés érkezett, összesen körülbelül 7,6 milliárd forint értékben. Ehhez járul egy első fokon megítélt, de a fellebbezés miatt nem jogerős, másfél milliárdos adóhatósági bírság.

FORRÁS: Délmagyar.hu

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük