Valami a TESCO-ról, amiről nem beszélnek

gazdasagosmelos

 

Kicsit eltérek mindentől, és a saját, egyéni tapasztalataim helyezem előtérbe, melyet lehet sokan nem értenek, de szinte naponta látják, csak nem veszik észre. Dolgoztam a cégnél, láttam mi folyik ott. Sokan nem is gondolnák, akik még ott vannak az áruházakban, mint dolgozók, milyen nyomás alatt viselik el a naponta rájuk zúduló terhet, amit a központ kitalál, és végrehajtat velük. És tenniük kell ezt mosolyogva. Én a biztonsági csapatban dolgoztam, de siralmas véget ért a karrierem, amit már szinte nem is bánok. Fel kellett volna adni egy darabot magamból, és ez valahogy nem ment. De nem is ez a téma.

Mint kármegelőzési felelős, mint a neve is mutatja igyekeztem védeni a vállalat érdekeit. Ültem egy szobában, és kamera rendszeren keresztül próbáltam megakadályozni a nagy lenyúlásokat. Szinte nulla volt az ismeretem a folyamatokról amikor bekerültem a rendszerbe, és nem is igazán tudtam mi is folyik ott. De mivel érdekelt az egész, saját elhatározásból megtanultam a dolgokat amelyek segítik ennek a rendszernek a hatékony fenntartását. Ez a meló egyre több lett, mert időközben a vállalat rájött, egy ember el tudja végezni egy másik ember munkáját is. A fő szempont mindig a vásárló volt, de a kiszolgálására, egyre kevesebb ember jutott. Akik megmaradtak azok már csapágyasra voltak hajtva, mert a központ szerint mindig a vásárlónak van igaza, járjon ez bármilyen következménnyel, csak ne vigye máshova a pénzét, és ne érdekelje mit okoz a vélt vagy valós “sérelme”. Szerintem nem mindig a vásárlónak van igaz, de aki ezt kitalálta, az biztos nem találkozott azzal, akinek a nevében szinte lehetetlent kér. Csak beszél róla. De nem is ez a téma.

Szóval, ahogy szűntek meg a pozíciók, úgy lett egyre több a munkánk, nekünk biztonságiaknak. Ezzel nem is volt baj, csak nem lett hozzá bér rendelve, még annyi sem, amivel kicsit is éreztük volna a többletet. De senkinek sem lett egy rész legalább odaadva. Szinte minden háttérembert kirúgtak már, és a biztonságiak vették át a feladataikat. Ez is spórolás volt, de legalább a biztonságiak tudták felügyelni a melót, még ha nem is ez lett volna a dolguk. Ezután azonban mi sem kerülhettük el a leépítést. Első lépésben a vezetőket minősítették vissza a közepes áruházakban. Ez nem jelentett mást, mint a pozíciót eggyel hátrább sorolták, és még több munkát sóztak a nyakukba. Akinek ez nem tetszett, simán kirúgták, mert olyan hogy vállalati hűség, csak egy irányban van. Felfelé, amíg szükség van rád, és nem mondasz ellent.

Szóval, több lett a meló, és kevesebb a pénz. Ismerős ez valakinek? Csak a válságra kell hivatkozni, és egyből megérti aki nincs képben. Tehát a vezetők, akik maradtak, elfogadták a feltételeket,de azzal nem mindig értettek egyet nyomták a melót ezerrel. Ekkor még volt beosztott is, és ha azt még érdekelte is a melója, működött a rendszer. Csak a számok ne lettek volna! Mert azokat elég egyoldalúan kezelte a központ. A biztonságiak melója jórészt a megelőzés volt, amihez ha szakmai felkészültség is társult, akkor nem rabolták szét az áruházakat a vásárlók, és ne adj isten az ott dolgozók. Még ha nem is beszélünk róla, de volt ilyen, mikor a dolgozó nagyobb kárt csinált, mint a vásárló. De egyre kevesebb lett a dolgozó, hiszen a munka jelentős része ki lett szervezve. Biztos megvan ennek is a pénzügyi alapja, hiszen a diák, és egyéb munka mindig is olcsóbb, mint saját dolgozót eltartani, legyen az bármilyen tapasztalt, és esetleg még szeresse, is amit csinál. Mert ez a szeretet már nem igazán érdekes, mint a tapasztalat sem. Csak a profit.

A központ, tehát kiszervezi a pénztárosokat, akiknek eddig is kevesebbet fizetett mint ami járt nekik, az árufeltöltőket, akik legalább megtalálták az áruházban a kirakás helyét, és nem került a liszt a műszaki cikkek közé, a vagyonőröket, akik nagy része be sem volt jelenteve, így eleve spórolt a pótlékkal, és még van egy csomó terület amit a változás érintett. De visszatérve a biztonságiakra, a megelőző munka nem számított, így óhatatlanul is felkínálódott a lehetőség a létszám csökkentésre. Miért pont ez a terület maradna ki? Nem számít a tapasztalat, amit az ellenőrzésekkor alkalmaztunk, nem számított a rutin, amivel a problémát kezeltük, nem számított a tudás, amit megszereztünk, és alkalmaztunk, elérkezett az idő, ezeket az embereket fel kell állítani, hiszen a megelőzés, nem termel mérhető hasznot. Ezzel vitáznék, de az én véleményem nem számít egy pénzügyi zseni érveivel szemben, aki magasabb pozícióban van. Persze szigorúan, csak a spórolás jegyében, és a hatékonyság nevében történik minden.

Ki lesznek a biztonságiak szervezve, csak nem tudom hova? Ezek a dolgozók multifunkciósak, minden területen bevethetők, és minden területet ellenőriztek, jól képzettek, átláttak folyamatokat, megelőztek sok mindent, amiből a vállalatnak kára származhatott. Most már nem kellenek, mert valaki szerint feleslegesek, és mert helyettük lesznek a vagyonőrök. Nem akarom leminősíteni a vagyonőröket, de a szakmai részt szerintem nem fogják tudni maradéktalanul teljesíteni. Marad ugyan biztonsági beosztott a cégnél, de ahol eddig öten végezték a munkát, és nem értek a végére, azt most egy embernek kell megcsinálni. Na ez érdekes lesz! A vagyonőr alkalmazása bennem több aggályt is megfogalmaz. Milyen alapon kezeli a cég tulajdonát képező technikát? És itt nem csak a kameráról beszélek, hanem a pénztár ellenőrzését végző többi szerkezetről is. Mi szerint kezeli az adatokat? Mint külsős, milyen adatvédelmi szabályokat kell betartania? Honnan fogja megtanulni a belső készletek ellenőrzését, a saját rendszerben?

Lehetne még sorolni az aggályokat, de inkább számolok egy kicsit. Közepes áruházanként áthelyeznek négy embert, ez valószínű nagy bérmegtakarítással jár.A vagyon őr alkalmazása fix összeg, nem kell neki túlóra, pótlék, szabadság, amit a cég által fizetett óradíjból nem is lehetne megvalósítani.És arról sincs szó, a kiesett létszámot velük pótolják.Akkor hogy lesz ez? Eddig majdnem kevés volt a 24 óra az ellenőrzésre,azoknál akik már rutinnal rendelkeztek, és tudták mi a teendőjük, most szabad lesz a pálya azok előtt, aki abban gondolkozik a munkahelyéről él meg. Nem akarom magam fényezni, de nagyon jók voltunk abban, ne essenek ebbe a téveszmébe a dolgozók, és a vásárlókat is szépen jelentgettük fel, ha nem akarták kifizetni az árut, hanem más úton próbálták azt kijuttatni. A vagyonőrnek talán ideje sem lesz megtanulni ezeket, és nem is nagyon van neki miért. Újra előkerülnek a zsebes szoknyák, a nagy táskák a vásárlók részéről.

A kasszában ülő külsős diák, vagy még az a kasszás is, aki eddig rendben dolgozott “elfelejt “majd egy plazma tévét kifizettetni, Nem akarom bántani a rendesen dolgozókat. de elég sok mindent láttam ott ahhoz előre vetítsem a problémát, ami lehet nem lesz általános, sőt szerintem az általam ismert pénztárosok fejében meg sem fordul, de nem ismerek mindenkit. A többi dolgozó is megtalálhatja a módját, miként manipulálja a készletet, úgy, hogy neki is maradjon. Tele lesznek a dugi helyek minden földi jóval, csak ki kell őket juttatni. Mivel a tapasztalat és a kontroll ezeknek a megelőzésében eltűnik, vagy elég ha csökken,nem kell sok idő, meglesz a módszer a kijuttatásra. És cég? Neki biztos megvan a terve a veszteség leírására, és a felelős kirúgására, nem féltem, hiszen eddig sem kereskedett, mivel nem vállalt kockázatot az áruval kapcsolatban. Legfeljebb kifizetteti a vásárlóval, a beszállítóval, a külsős céggel, vagy a dolgozóval. Meglesz rá a törvényi alapja, hiszen ezért ugyan fizetett a törvényhozásnak, de ez megéri neki. Az egykori biztonságiak pedig csikorgatják a fogukat, és töltik az árut, vagy egyéb hasznos tevékenységet végeznek, ami számukra ki lett találva. A vásárló továbbra sem sejti, mi van a háttérben, és reklamál a dolgozónál, akik egyre kevesebben lesznek, és nem is érdekli őket az egész. Pedig vállalti elvárás, elmondják mindenkinek, mennyire szeretnek a cégnél dolgozni. Aki kitalálta ezt az egészet, nyugodtan hátradől, és veri a vállát, ismét sikerült egy csomó ember életét elrontani.

Forrás: BANDITAblog

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük