Justin Trudeau kanadai miniszterelnök felháborodást keltett, mivel nem hajlandó nyilvánosságra hozni annak a 900 feltételezett ukrán náci háborús bűnösnek a nevét, akik a második világháború után Kanadába menekültek.
Zsidó csoportok szégyenteljesnek nevezték a döntést, és azt mondták, hogy a döntés meggyalázza a holokauszt áldozatait és túlélőit.
A második világháborút követően az Waffen SS ukrán katonái közül nagyon sokan szervezetten Kanadában telepedtek le.
A nevek nyilvánosságra hozatalát azért is találhatják aggályosnak az illetékes kanadai tisztviselők, mert attól tartanak, hogy a listát Oroszország propagandaként használhatja fel Ukrajna ellen, ezzel segítve Vlagyimir Putyin folyamatban lévő invázióját Ukrajnában.
Az ukrán önkéntesekből szervezett SS Galícia csoporthoz köthető 900 fős listát a kanadai háborús bűnösökkel foglalkozó Deschênes-bizottság állította össze.
A testület tagjai találkoztak az ukrán közösség képviselőivel és velük konzultáltak arról, hogy a neveket nyilvánosságra hozzák-e. A lista közzétételét sürgető holokauszt-túlélőkkel vagy szószólóikkal azonban nem találkoztak, ezt a kanadai Ottawa Citizen írta meg.
A “titkosítási” döntést a B’nai Brith zsidó nonprofit szervezet felháborodással fogadta.
A B’nai Brith és David Matas, a B’nai Brith Canada vezető jogi tanácsadója évtizedek óta harcol a teljes körű nyilvánosságrahozatalért, azonban folyamatosan hatósági halogatással és akadályoztatással kell szembenézniük.
Bernie Farber, aki egy holokauszt-túlélő fia és a Kanadai Zsidó Kongresszus korábbi tagja, a döntést „szégyenfoltnak” nevezte a kanadai nemzet becsületén.
Jaime Kirzner – Roberts, a Simon Wiesenthal Központ Barátai szervezet képviselőjeként dühösen fogalmazta meg X-re kirakott posztjában:
„Teljesen felháborít a kormány döntése, hogy továbbra is eltitkolja az igazságot a náci háborús bűnösökről, akik Kanadába telepedhettek le és büntetlenül élhették le életüket. Micsoda gyalázat ez mindazokkal szemben, akik a barbár kezük által szenvedtek.”
A lista a Deschênes-bizottság jelentésének második részét képezi, amely egy kétéves vizsgálattal kezdődött az 1980-as években.
Az első rész 1986-ban jelent meg, és elismerte, hogy náciknak engedélyezték a belépést Kanadába és a letelepedést is.
A kampányolók, köztük zsidó és lengyel csoportok, valamint az Ukrán Kanadaiak Egyesülete már régóta szorgalmazzák a jelentés második felének nyilvánosságra hozatalát is, azonban jelentős ukrán érdekeltségű szervezetek, köztük az Ukrán – Kanadai Kongresszus felülbírálta őket.
Ez azután történt, hogy a kanadai kormányt hevesen bírálták, amiért meghívták Jaroszlav Hunka egykori SS-katonát a parlamentbe, ahol háborús veteránként üdvözölték és felállva tapsolták meg.
Az alsóház elnöke, Anthony Rota kénytelen volt bocsánatot kérni és lemondani, amiért a 99 éves Hunkát a második világháború ukrán-kanadai háborús veteránjának, hősnek minősítette, aki az ukrán függetlenségért harcolt az oroszok ellen.
Az SS 14. Waffen Grenadier hadosztálya alapvetően ukrán önkéntesekből állt, 1943-ban alakult meg és a keleti fronton is bevetésre került. Elsődleges feladata a német erők támogatása volt a Szovjetunió elleni harcban.
Daily Mail cikke alapján
Kovács Márkó
Munkások Újsága
