Debrecenben van egy férfi, aki komolyan gondolja a közképviselet. 2011-ig – azt mondja – ugyanazt az életet élte, mint sorstársai. Dühös volt a világra, tudta, hogy ez így nem mehet tovább. Egyre nehezebben ült a kanapén, és egyre inkább másokkal együtt morgolódott. Aztán valami nagyon megváltozott. Lépett.
– Miért érezte fontosnak, hogy kiálljon a nagyközönség elé?
2011-ig ugyanolyan „fotelforradalmár” voltam, mint nagyon sokan ebben az országban, aztán egy jó pillanatomban ismételten találkoztam Váci Mihály: Még nem elég című versével, ami nekem azt mondta, hogy ha el akarsz érni valamit, akkor emeld fel a segged a fotelból és menj cselekedj! Mert csak abból lesz valami, amit megteszünk.
– Hogyan számolná fel a szociális válságot Magyarországon?
Egyszerűen is meg lehet ezt fogalmazni. Pénzt kell adni az embereknek! Kicsit pontosabban meg kell fizetni a munka értékét és el kell ismerni a múlt teljesítményét. Gondolok itt a nyugdíjasokra, akik valaha szintén munkavállalók voltak. Magyarországnak megvan az a gazdasági potenciálja, amiből tisztességes bért lehetne fizetni, csak az elosztási viszonyokon kellene változtatni. A megtermelt munka értéke ne az állam és a tőke zsebébe vándoroljon, hanem maradjon annál, aki megdolgozott érte.
– Kiket képvisel valójában?
Azokat a munkavállalókat, akik megtermelik ennek az országnak a javait, akik működtetik a hétköznapokat.
– Mik a legégetőbb tennivalók Debrecenben és környékén?
A magyar ember legnagyobb kincse a termőföld, de mit ér a föld, ha nincs víz, amivel lehet öntözni. 2018-ban részt vettem egy regionális térségfejlesztő program kidolgozásában, amelynek elsődleges célja a terület vízellátásának biztosítása egy zárt nyomott csatorna kiépítésével, a meglévő csatornahálózat felújításával, újak építésével, jóléti és gazdasági víztározó tavak építésével. Ezzel nem csak a termőföld, hanem a Debreceni Nagyerdő, a Fancsikai tavak és a Guti erdő vízháztartását is megnyugtatóan lehet biztosítani.
– Hogyan gondol a szocializmusra? Mit jelent ez Önnek?
Az izmusok valójában mit sem érnek, ha nincs mögötte a cselekvő ember. Irigykedve tekintünk a nyugati és skandináv bérekre, munkavállalói jogokra, körülményekre. Ebben a nagy irigykedésben viszont elfelejtjük, hogy élt egyszer ott egy nemzedék, amely a szocializmus eszmerendszerére támaszkodva egységbe tömörült és vállvetve – mondhatnám szolidárisan – felléptek a kizsákmányolás ellen. Igen, mert az, amikor a dolgozó megtermelt értékének több mint felét elveszik, az bizony kizsákmányolás. Nos az a nemzedék harcolt meg a mai fizetésekért és jogokért. Magyarországon a szakszervezetiséget tönkre tették, így a politikának kell a szocializmus eszmerendszerét megvalósítania.
– Mit jelent az Ön számára a „jóllét” fogalma?
Békét, nyugalmat, anyagi biztonságot, némi tartalékot.
– Az Ön víziójában hogyan – milyen módon – élnek az emberek ebben az országban?
Az biztos, hogy nem félelemben. Legyen az akár valós, vagy vélt. Fontos a társadalmi szolidaritás erősítése, melynek elengedhetetlen feltétele a civil szerveződések állami támogatása, a pályázati rendszer megújítása. Merjük észre venni, ha egy másik embernek segítségre van szüksége és legyen lehetőségünk segíteni rajta… és itt nem csak az anyagi segítséget értem. Ha jóllétben élek, akkor van időm odafigyelni a környezetemre, van lehetőségem elcsendesedni és ebben az állapotban észrevehetőek a megjavítandó dolgok. Viszont, ha két-három munkahely között feszülök, hogy a magam és a családom anyagi biztonságát megteremtsem, akkor szinte szemellenzőben járok.
– Mit tesz azért, hogy megválasszák?
Jelenleg az Igen Szolidaritás kelet magyarországi koordinátora vagyok, így nem csak a saját megválasztásomért, hanem jelölttársaimért is dolgozom. Célunk a minél szélesebb körű ismertség megszerzése. Abban a választókörzetben, ahol 2018-ban indultam a munkát akkor nem fejeztem be. Továbbra is ápolom a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akikkel akkor kapcsolatba kerültem.
– És utána mit tenne elsőként?
Első dologból lenne a legtöbb. Zöld baloldaliként elsődlegesnek tartjuk, hogy a településeken keletkező hulladékból ne hegyeket emeljünk, hanem újrahasznosítást követően energiát tudjunk belőle előállítani. Ezzel az energiával lehet a települések intézményeit, tanuszodák vizét, üvegházakat fűteni és ez által munkát is adhatunk az embereknek. Ebből a célból úgynevezett CHP típusú erőművek telepítését fogom támogatni, amivel akár magas hőfokon veszélyesnek minősített hulladékokat is el lehet égetni.
– Milyen ember Ön?
Mondják, hogy az öndicséret büdös, éppen ezért egy MSZP-s politikus Gurmai Zita szavait idézném, aki azt mondta, hogy én vagyok a megtestesült baloldali, aki a hazáját fegyverrel védte, szociálisan nem csak érzékeny, de cselekvő is és közéletileg aktív. Egyébként egy pöpec srác.
Susánszki Bence
Munkások Újsága
