A 21. században élünk. Éljük a kapitalizmus mindennapjait, éljük a ránk kiosztott proletár életet. Dolgozunk, tanulunk, munkát keresünk, próbálunk minél több pénzt keresni. A legtöbb ember elfogadja hogy ez a világ rendje. Általános a passzivitás, a polgári értékrend támogatása. Sokan morgolódnak, hőzöngenek, visszaszólnak a főnöknek, de kevesen akarnak harcolni egy jobb világért.
Ezt az írást azoknak szánjuk, akik meg akarják változtatni a világot.
A kapitalista rendszer ellen szerveződő mozgalom a mai Magyarországon gyenge, szervezetlen. Kevés a sajtó, a valódi vita, a harcos tüntetés, a rendszerellenes röpcédula, a graffiti. És nagyon kevés az életkörülményeink romlása elleni akció, kevés és lagymatag sztrájk van, alig vannak a rendszer képviselői elleni támadások. Sokan gondolják hogy a rendszer lerombolása utópia, nincs értelme álmodozni róla. Tévednek! A kapitalizmus nem fog örök időkig fennmaradni, a kapitalista rendszert le lehet rombolni. Ahhoz hogy megdöntsük a rendszert tudnunk kell, hogy mi az a kapitalizmus?
A kapitalista rendszer a csereérték és a használati érték elkülönülésén alapul. Minden dolognak, és magának az emberi életnek is az határozza meg az értékét, hogy mire lehet elcserélni. A dolgok hasznossága másodlagos jelentőségű. Muszáj részt venni a cserefolyamatban –hiszen semmit sem kapunk ellenszolgáltatás nélkül-, de cserélni csak az tud, akinek van valamilyen tulajdona. Csere és tulajdon a kapitalizmus alapjai, ez mindennek a gyökere. A kapitalizmus felszámolása magának a tulajdonnak, és mindenféle cserének a felszámolását jelenti! A kapitalista rendszer az egész világot az uralma alá hajtotta, ez egy világrendszer, így elpusztítása is csak világméretekben történhet. Anti-kapitalista mozgalom csak internacionalista alapon lehetséges.
A kapitalista társadalom két osztályból áll. Vagyunk mi, proletárok, akik csupán munkaerejüket birtokolják, ez az egyetlen amit cserére tudunk felkínálni. És van a burzsoázia, aki a tőkét (a kizsákmányolásra használt tulajdont, vagyis a munkaeszközöket, a pénzt, stb.) birtokolják. A tőke törvényei határozzák meg az emberiség életét: a tőkének folyamatosan értékesülnie kell, folyamatosan bővülnie kell, profitot kell termelnie. Minden ennek van alárendelve. Nekünk áruba kell bocsátani a munkaerőnket –azaz dolgozni kell-, a tőkéseknek pedig ki kell minket zsákmányolni a profit érdekében. A munka célja a profit termelése, semmi más. Munkavégzés során nem hasznos dolgokat állítunk elő, csupán árutermelést végzünk. Minden árunak csereértéke határozza meg fontosságát.
Mit nyújt ez a rendszer az embereknek?
Nekünk, proletároknak életfogytig tartó létbizonytalanságot, állandó kiszolgáltatottságot, értelmetlen –minden munka értelmetlen!- robotolásban való megrokkanást, sokunk számára éhhalált, mély nyomort. Ezzel szemben a burzsoázia zsebreteszi a profitot, és megvásárol a saját maga számára minden földi jót. Mi küszködünk és gürcölünk, ők pedig élvezik az életet és magasról tesznek a fejünkre.
Mi tartja életben ezt a rendszert? Egyrészt a kapitalizmus intézményei. Az állam a legfőbb szervező, az állam létezésének célja a tulajdon megmaradásának biztosítása. Fontos eszköz számukra minden burzsoá ideológia (pl. nacionalizmus, rasszizmus, szexizmus, vallás, stb.), amelyek a proletariátus megosztottságát biztosítják. A rendszer fennmaradásának a legfőbb biztosítéka ugyanis a proletariátus összefogásának hiánya.
Mi vagyunk az emberiség túlnyomó többsége (98-99 %-a), mégis eltűrjük hogy egy elenyésző kisebbség, a burzsoázia hízzon a mi verítékünkön és élősködjön rajtunk.
(Ez az írás felveti a legfontosabb szempontokat, de ilyen röviden nehéz összefoglalni a kapitalizmus működését. Ha el akarod pusztítani meg kell ismerned, meg kell értened, ez komoly erőfeszítést igényel. Vedd a fáradtságot!)
Összefoglaltuk hogy mi a kapitalizmus lényege, ebből következik hogy mi jelenti a kapitalista rendszer elpusztítását:
-a tulajdonnak és mindenféle cserének a megszüntetése
-a pénznek, a bérmunkának, az árutermelésnek, a kizsákmányolásnak a felszámolása
-az osztályok megszüntetése, az állam felszámolása.
A proletárlázadások, a forradalom mindig ezen az úton indul el. A fellázadó proletárok elsöprik a tulajdont és a cserét –fosztogatnak, visszaszerzik a burzsoáziától az általunk megtermelt javakat. Szétrombolják az állami intézményeket (rendőrség, hivatal, börtön, iskola, egyház, stb.), felfegyverkeznek, hogy megakadályozzák az ellenforradalmat. Szerveződnek, nekiállnak megszervezni a szükségletek kielégítését. Az eddigi történelem során előbb-utóbb leverték a felkeléseket, szétzúzták a forradalmat, de mi mégis feltesszük a kérdést:
Miért elkerülhetetlen a proletárforradalom? Miért fog elpusztulni a kapitalizmus? Miért fog létrejönni a világméretű emberi közösség, a kommunizmus?
A tőke kitermeli saját elpusztítóit. A tőke értékesülése egyre nehezebb, túltermelési, értékesítési válságok rázkódtatják meg a világgazdaságot. A tőkének folyamatosan bővülnie kell, de már nincs hova terjeszkednie, hiszen uralma alá hajtotta az egész bolygót. A burzsoázia fokozza a kizsákmányolást, osztályunk életkörülményei egyre romlanak. Ugyanakkor egyre kevesebb munkaerőre van szükség a termelés fokozásához, vagyis egyre több a fölösleges proletár. Ez gyengíti a kapitalizmus „társadalmi békéjét”, élezi az osztályharcot, ugyanakkor csökkenti a vásárlóerőt, vagyis egyre nehezebb eladni azt a sok vacakot, amit a csökkenő számú dolgozó megtermel. Eközben folyamatosan nő a fiktív, csak az interneten létező pénztőke, aminek nincs tényleges árufedezete. Mellesleg a kapitalizmus tönkreteszi a bioszférát, élhetetlenné változtatja a Földet. Számtalan tényező erősíti a közeledő összeomlás érzetét. Lehetséges, hogy abban a korban élünk, amikor a kapitalizmus elért végső, történelmi korlátaihoz. De a rendszer nem fog eltűnni magától, küzd a kizsákmányolás fennmaradásáért, ezáltal kikényszeríti osztályunk mozgásba lendülését. Nap mint nap robbannak ki a bolygó számtalan pontján zavargások, de azt nem lehet tudni, hogy mindez mikor érik világforradalommá. Talán már holnap, talán még tíz év múlva sem. Ezt nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy mi a szerepük a rendszer ellen küzdő csoportoknak: előkészítik a proletár tömegeket, siettetik a folyamatokat, irányt adnak az eseményeknek, befolyásolják a történéseket, harcba viszik az osztályt, a cél felé lökik a fellázadt proletárok mozgalmát.
A forradalom győzelmének feltétele, hogy a kapitalizmus kikényszerítse a tömegek mozgásba lendülését, a proletár szervezetek pedig irányt adjanak a küzdelemnek. A forradalmi mozgalom akkor válik tömegméretűvé, amikor a körülmények és a viszonyok kényszerítő ereje mozgásba hozza a proletariátust.
A forradalmi tömegmozgalom kiterjedését
-a tőkés ellentmondások élessége (válság, háború, éhínség, az életviszonyok hirtelen romlása)
-a szervezett forradalmi erők előkészítő munkája, a tömegek harcba vitele befolyásolja.
Milyen egy forradalmi szervezet?
A proletariátus harci szervezeteinek nincs egy meghatározott formája. A forradalmi szervezet megengedi a tagjainak, hogy mindenben aktívan részt vegyenek és öntevékenyen cselekedjenek, de esélyünk csak akkor van a győzelemre, ha erőinket egyesítjük a kapitalista világrend elleni harchoz. Harcunkat a proletariátus történelmi programja centralizálja. Minden forradalmár, minden kommunista tudja, hogy mi a cél. Mindenki tudja, hogy miért küzd, mi a teendő, nincsenek vezérek, főnökök, és minden proletár a szövetségesünk. Ezért vagyunk erősebbek a világ összes rendőrségénél és hadseregénél.
A proletariátus felszabadítása csak a proletariátus műve lehet! A kommunista szervezet nem vívja meg a proletariátus helyett az osztályok közötti döntő háborút! A forradalmi csoport szoros kapcsolatban van az osztály többi részével. Nem egy hagyományos politikai vagy katonai szervezet elvei szerint szerveződik. A tagok –mivel tisztában vannak a harc céljaival- képesek kezdeményezően fellépni, képesek az önállóságra, öntevékenységre. Ez biztonságot, magabiztosságot ad. A kezdeményezőkészségre azért is szükség van, mert nincs pártközpont, ami utasításokat ad. A burzsoázia rendőrsége igyekszik csírájában elfojtani minden forradalmi szerveződést. Az aktív embereket megfigyelik, adatokat gyűjtenek, besúgókat szerveznek be, a kommunikációt –telefon, internet, posta- ellenőrzik. Azt hiszik, néhány összeesküvő felelős a forradalom kirobbanásáért. Meg fognak lepődni.
Az egyik legfontosabb kérdés: mit tehetsz Te a világforradalomért? Mi a teendő itt és most? Szerveződés, öntevékenység, nyitottság! Szerveződj, keresd a kapcsolatokat. Próbáld megváltoztatni a körülötted lévőket, és keresd az olyan embereket, akik hasonlóan látják a világot. Egy olyan csoport, amelyik rendszeres és rendszerező tevékenységet folytat, megsokszorozza a tagok energiáját. Tájékozódj, olvass, nyisd ki a szemed és a szád. Használd a hozzád eljutó információkat: a híreket, szövegeket értelmezni kell, elemezni, ha van kivel akkor megbeszélni hogy mi is történik, egyes eseményekben mi a gyengeség, mi az erősség. Proletár testvéreink harcai nekünk is erőt adnak – ez igaz a múltbéli harcokra is, ezért fontos az osztályemlékezet erősítése. Erősítsd a proletár szolidaritást!
Fontosak a praktikus gyakorlati jelszavak, de a hangsúly a végcélon van, és el kell kerülni a reformizmus csapdáját. (Egy példa: természetesen minél kevesebbet akarunk dolgozni, de nem pl. a „35 órás munkahétért” harcolunk, hanem a bérmunka eltörléséért.)
Ne várj utasításra, cselekedj önállóan! Adott helyzetben Te képviseled a mozgalmat.
Nem biztos hogy velünk kapcsolatba tudsz lépni, információs csatornáink rosszul kiépítettek, sebezhetőek. De osztályodnak szüksége van Rád!
Célunk ennek a felhívásnak a közreadásával az volt, hogy minél több embert cselekvésre és vitára ösztönözzünk. Nekünk kell felépítenünk a kommunista mozgalmat, mert senki sem fogja helyettünk megcsinálni. A kommunista mozgalomba nem lehet úgy belépni, mint egy akármilyen szervezetbe, mindenki tevékenységétől függően válik a mozgalom részévé. Aki nem csinál semmit, az a rendszert erősíti.
Csatlakozz a proletár osztály nagy, történelmi küzdelméhez, harcolj a kapitalizmus megdöntéséért, egy emberi világ, a közösségi társadalom megvalósításáért!
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
ÉLJEN A KOMMUNIZMUS!
kiadták: autonóm kommunisták
