A Nemzeti Bank szerint is keveset keresnek a munkások, és csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, áll többek között abban a jelentésben, amit ma nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank az ország versenyképességének növelése érdekében.
Matolcsy György az MNB elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mai rendezvényén elismételte azt, amit a tegnapi parlamenti meghallgatásán mondott, melynek lényege, hogy reformra van szükség, hogy versenyképességünk javuljon.
Tegnap, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén Székely Sándor, a Szolidaritás Mozgalom elnöke, független országgyűlési képviselő arról kérdezte az elnököt, hogy ha pörög a gazdaság, a bérek miért nem nőnek jobban? A képviselő kérdésére Matolcsy György nem adott érdemi választ.
Az viszont tény, hogy Orbán Viktor, Matolcsy György, Parragh László és Varga Mihály több éve nagyot mernek álmodni. Csak az a baj, hogy ezek tényleg csak álmok és semmi közük a nagy magyar valósághoz. Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, oktatási szakértővé avanzsálva magát 2015-ben a szakképzést tartotta az egyik legfontosabb feltételnek, hogy hazánk versenyképessége javuljon… A szakképzés és a teljes magyar közoktatás és nevelés átszervezése látjuk milyen káoszhoz vezetett. De a kamara elnöke volt, hogy a digitalizációt nevezte meg e feltételnek, míg Matolcsy 2016 óta szeretné utolérni Ausztriát. Igaz mindezt 20 év alatt érnénk el, most 2019-ben is még mindig nyugati szomszédunk az etalon, de a folyamat 20 éve nem változott. Ami 2016-ban 20 év volt, az most 2019-en is 20 év. Illúzióink ne legyenek, hiszen Ausztria fényévekre van tőlünk.
Az éves cél 135 százalékánál járt a hiány 2018. november végén
A 2018. januártól-novemberig terjedő időszakban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forint volt, a központi költségvetés hiánya 1856,1 milliárd forintot tett ki – közölte a Pénzügyminisztérium. Így az a törvényben előirányzottnál 6,2 százalékkal lett magasabb. A Varga Mihály vezette minisztérium két okkal magyarázta a hiány kialakulását, az egyik, hogy az uniós források elapadtak, illetve a kormány túlköltekezte magát.
Uniós bérek 2026-ra
Tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Bank is elkészített egy javaslatcsomagot a hazai versenyképesség javítása érdekében, amiben az szerepel, hogy az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal az osztrák 80 százalékára emelkedhetne – a gazdasági portál számításai szerint ez 650 ezres átlagos nettó fizetést jelentene.
Ahhoz, hogy Varga Mihályék és Matolcsy Györgyék számai is helytállóak legyenek, a 2017 és 2022 közötti 52 százalékos nettó béremelés után 2026-ig újabb 102 százalékos növekedésre lenne szükség, amire kevés esély mutatkozik. A Pénzügyminisztérium prognózisából kiindulva az osztrák bérszínvonal 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el, de ehhez az is kellene, hogy Ausztriában addig ne legyen béremelkedés.
Itt a munkaerőpiacot érintő teljes javaslati lista
